10 évesek lettünk! ÉLJEK, ÉLJEK!
Rájöttem, miért éreztem magam olyan jól március tizenötödikén. Mert sem Orbán, sem Gyurcsány, sem Demszky, sem Tarlós (Medgyesiről nem is beszélve) nem tolta a pofámba aktuális(nak gondolt) marhaságait 1848-49 ürügyén (csupán Tömjénzsótinak sikerült újólag bebizonyítania, hogy intelligenciát nem lehet plagizálni).
Úgyhogy ezt- ítéletidő nélkül- akár meg is ismételhetnénk jövőre.
A Pintér/Bakondi/Giró-Szász Hírügynökség híreiből:
998 István és Koppány között a baráti, építő jellegű tárgyalások folynak
1301 III. András fiai között örökösödési háború robbant ki
1514 Szapolyai János, korát messze megelőzve feltalálja az ülésfűtést
1526 Fényes győzelem Mohácsnál- az ország olyannyira megerősödött, hogy immár két király kell a vezetéséhez
1664 Zrínyi Miklós, költő kapitális vadkant ejt
1849 Rüdiger és Paszkievics egymással versengve teszik le a fegyvert Világosnál
1925 Léderer Gusztáv és felesége testrészekből embert rakott össze, akit Kodelka Ferencnek neveztek el
1944 Csapataink, mintegy 1000km hosszon, átlépték az Om folyót, és tovább nyomulnak a Csendes-óceán felé
Ne sírj úgyis mindegy,
A lovacska elszaladt,
Felhők között a Nap,
Felhők között a Nap.
Kék és narancssárga színekbe öltözött,
Most már senki se bánthat,
Most már semmi se fájhat.
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
elveszíthetsz...
elveszíthetsz...
Ne sírj úgyis mindegy,
A lovacska elszaladt,
Felhők között a Nap,
Felhők között a Nap.
Kék és narancssárga színekbe öltözött,
Most már senki se bánthat,
Most már semmi se fájhat.
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
elveszíthetsz...
elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
Egyszer mindenki eljön,
Egyszer mindenki itt lesz.
Örökre megtalálhatsz,
Örökre elveszíthetsz...
elveszíthetsz...
Az elmúlt 23 év demokráciájának történetében még nem volt olyan, hogy a Kormány úgy segítette az embereket, az Önkormányzatokat, hogy az adósságukat átvállalja. Ez az adósságátvállalás Sopron Önkormányzatának életében történelmi pillanat.
A 2013. február 27-én Sopron város adósságának átvállalásáról Megállapodást írt alá a Magyar Kormány és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat. A Miniszterelnök vezetésével a Magyar Kormány Sopron esetében az adósság átvállalást a legnagyobb mértékben 71,3 %-ban támogatta, amely összesen 11. 455. 657. 257 Ft összeget jelent.
Sopron polgárainak nevében köszönjük Orbán Viktor Miniszterelnök úr Kormányának és a helyi politikusoknak segítő támogatását az adósság átvállalásában. Megkülönböztetett köszönetünket fejezzük ki Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak, Varga Mihály, Dr. Matolcsy György, Dr. Pintér Sándor miniszter uraknak, Dr. Lázár János, Dr. Naszvadi György, Tállai András államtitkár uraknak, Dr. Molnár Ágnes miniszterelnöki megbízott asszonynak, Firtl Mátyás Sopron és környéke országgyűlési képviselő és Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő uraknak.
A Civitas Fidelissima közössége, mely a történelemben oly sokszor bizonyságát adta a haza és a haladás melletti elkötelezettségének, köszönetnyilvánító Díszoklevelet adományoz Orbán Viktor Miniszterelnök, Varga Mihály miniszter, Dr. Matolcsy György miniszter, Dr. Pintér Sándor miniszter, Dr. Lázár János államtitkár, Dr. Naszvadi György államtitkár, Tállai András államtitkár, Dr. Molnár Ágnes miniszterelnöki megbízott, Firtl Mátyás Sopron és környéke országgyűlési képviselő, és Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő részére, akik a 11. 455. 657. 257 Ft, az adósság átvállalás történelmi tettének létrejöttét lehetővé tették.
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármestert a határozati javaslat szövegével megegyező Díszoklevél megküldésére.
Sopron, 2013. március 5.
A felelősségteljes gazdálkodás jegyében eljáró települések polgárai, valamint vezetői, akik addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért, ezért nem vettek fel nyakra-főre hiteleket, külön köszönetüket, és elismerésüket fejezik ki Dr. Lázár János úrnak, aki úgy a kölcsönök felvételében, mint azok visszafizetésének mindenkire való törvényi áttestálásában élen járt.
Erről kérésre valamiféle papirost is adnak (esetleg csak a felét).
...de azon basz' is lesz.
...avagy: lökd ide a sört... ... ...nem ezt, mondom, a sört!
EZ A SZÖVEG AZÉRT ILYEN KESKENY, MERT A SZERKESZTÉSI FELÜLET ILL. A POSZT MEGJELENÉSI MÉRETE ELTÉRŐ. ÍGY AZ ADMINBAN A SÖRÖSDOBOZOK
KÖZÉ ÍRTAK A VALÓSÁBGAN MÁSHOL
JELENNEK MEG.
CSÓKOLTATOM A BLOGMOTROT.
Gondolom, mindenki találkozott már jártában-keltében Löwenbräu néven árusított sörféleséggel. Szerencsésebbek tőlünk nyugatra tették ezt, a honi egységsugarú júzer viszont a magyar boltok polcain fedezhette fel a fent nevezett terméket. Gondolhatnók (ez nagyon jó szó, gyerekek, bármely társaságban értelmiségi színezettel tudjuk vele felruházni a mondanivalónkat), hogy német, magyar ugyanazt kortyolhatja, de rá kell jönnünk, hogy megint hülyére vettek minket.
Először is, a Löwenbräu honlapján egyáltalán nem szerepel Lager típusú sör. ...hm. A miénket a Borsodi Sörgyár gyártja a Spaten-Löwenbräu Gruppe licensze alapján. Gyanús, nagyon gyanús. Érdekes licensz lehet az amelyik először(?) 5,2%-os alkoholtartalmat eredményez, aztán 5%-osat (l. fent). Ma kíváncsiságtól hajtva megnéztem a boltban a jelenlegi készletet. A júniusi lejáratúak immár csak 4,7, a júliusiak mindösszesen 4,2%-os alkoholtartalommal bírnak. Erre mondaná a fent említett júzer, hogy "A jó kurva anyátokat, ennél erősebbet hugyozok, bazmeg!". Vagy ilyesmit.
Aztán: "Ein Bier wie Bayern"- hirdeti büszkén a magyar doboz felirata. Valamint: "Unser typisches Bier aus München..." Ezzel csak az a csöppnyi baj van, hogy az 1516-os Deutsche Reinheitsgebot életbelépése óta Németországban sör kizárólag három dolgot tartalmazhat (víz, árpa, komló). A Bőcsön készült viszont... izé... hát... kukoricagríz felhasználásával készül, na. A promontor által végzett összehasonlító teszt idején a Borsodi Sörgyár honlapja még tartalmazta a Sörtisztasági törvényre való utalást. Valószínűleg azóta rájöttek, hogy ilyen pofátlanul hazudni mégsem illő.
Aki még nem találta ki eddig, milyen (íz)élmény vár rá és/vagy gyakorló mazochista, ezért még mindig szeretné megkóstolni a magyar Löwenbräut, olvassa el előbb a sörömök.blog.hu, a Folyékonykenyér, vagy a sörtesztek.blogspot.hu bejegyzését.
Aztán hajrá! (Azért vödör legyen kézügybe'!)
Epilógus: Hogy a két fenti kép láthatóan ugyanazt a dobozt ábrázolja, arra egyelőre nem találok magyarázatot.
Az Alkotmánybíróságról
- 2013. március 1., péntek
Dr. Vincze Ferenc, Hódmezővásárhely
Az Alkotmánybíróság egyre fokozódó intenzitású ámokfutása során minden jel szerint – felülemelve magát a választott népképviseleti rendszeren, azaz az Országgyűlés fölé helyezkedve – sorban heréli ki és semmisíti meg kétharmados parlamenti többségünk törvényeinek jelentős részét. Ez a jelenség minden aggodalmát igazolja néhai kiváló jogtudósunknak, Szabó Józsefnek, aki jelentős alkotmányjogászi életművet hagyva maga után, 1992-ben hunyt el. Ugyanis az őt búcsúztató Boleratzky Loránd így ír a Jogtudományi Közlöny 1992. júliusi számában: „A közelmúltban írt munkáinál szinte állandóan visszatérő megállapításként jelentkezik az alkotmánybíráskodás jelen megoldását helytelenítő álláspontja. – Majd: – Hangsúlyozza, hogy a magyar alkotmányfejlődés mindig az angol példát követte, nem a németet, és ezért összeegyeztethetetlennek tartja ezzel az Alkotmánybíróság intézményét, amelyben a parlamentarizmus megengedhetetlen korlátozását látja.” Úgy tűnik, a jövőbe látott Szabó József professzor. Aggodalmai a szemünk előtt igazolódnak be. Magam nem vagyok jogász, csak nyugdíjas háziorvos, de aggodalmaimat, úgy érzem, meg kell osztanom a hozzáértőkkel, s tőlük várom a magyarázatot: kell-e nekünk (ilyen) Alkotmánybíróság, mely kétharmados parlamentünkkel hatalmi harcot látszik folytatni? Esetleg felesleges a parlament? -
A fenti levél a Magyar Hírlap levelezés rovatában jelent meg. Legyen rá itt egy válasz.
Tisztelt Kollega úr!
A Magyar Hírlapban megjelent levele rengeteg gondolatot ébresztett bennem, remélem nem haragszik meg, hogy egy másik fórumon igyekszem néhányat azokból megosztani.
"Az Alkotmánybíróság egyre fokozódó intenzitású ámokfutása során minden jel szerint – felülemelve magát a választott népképviseleti rendszeren, azaz az Országgyűlés fölé helyezkedve – sorban heréli ki és semmisíti meg kétharmados parlamenti többségünk törvényeinek jelentős részét." - Ön ámokfutásnak tartja az Alkotmánybíróság tevékenységét. Annak a szervezetnek a működését, amely szervezetet az Alaptörvényben rögzített jog,- és hatáskörrel hatalmaztak fel. "Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alapörvény 24. cikke és az Abtv. állapítja meg, de sarkalatos törvény további feladat- és hatásköröket is megállapíthat."
Ámokfutásnak, mégpedig azért, mert ..."sorban heréli ki és semmisíti meg kétharmados parlamenti többségünk törvényeinek jelentős részét.". Vagyis azért, mert végzi a munkáját.
"Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés Alaptörvény-ellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt."
Amint Ön aktív korában nyilván legjobb tudása és a szakmája normái szerint tevékenykedett, az alkotmánybírák is végzik a dolgukat. Szakmájuk normái s feltételezem, hogy legjobb tudásuk szerint.
Alaptörvény-ellenesség.
Tisztelt doktor úr!
Ön nem érzi a kontroll szükségességét ott, ahol a 2/3-nak nincs annyi önkontrollja, hogy a saját maga által alkotott Alaptörvénnyel ütköző törvényeket óhajt bevezetni?
Hivatkozik Ön egy korábbi jogtudós véleményére. Szeretném megemlíteni, hogy nem ő volt az egyetlen jogtudós aki ebben a kérdésben kifejtette véleményét. honnan tudja Ön, hogy a mai állapotok láttán nem változna-é a véleménye?
Tiszteletre méltó aggodalma, még ha félreértésen alapszik is.
Nem hatalmi harcról van szó ugyanis az AB és a Parlament között.
És főképpen nem felesleges parlamentről.
A történet arról szól, hogy egy hatalmi mámortól megszédült kormányzat és Parlament kell, hogy érezzen némi kontrollt.
Mert a demokrácia a kontrollról is szól, többek között.
Arról, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, hogy nem lehet pillanatnyi politikai érdekek szerint kormányozni úgy egy országot, hogy az Alaptörvénnyel is ütköző törvényeket szavaz meg a dicsőséges kétharmad.
Aggódhat.
Aggódhat azért, hogy tovább ne korlátozzák például az AB jogkörét.
Ez egy egészséges aggódás lenne.
Tisztelettel:
anonymand
Az alábbi levelet a Velveten találtam:
„34 éves pasi vagyok, biztos egzisztenciával, vezető beosztásban és tulajdonrésszel egy válságban is száguldó cégnél. Ennek meg azért örülni kell. Ez kitölti a napjaim, reggel 8-tól este 11-ig dolgozom, minden egyes nap. Igyekszem hétvégén nem, de ha becsúszik, akkor néha bent maradunk többen is.
Emellett nem könnyű a párkapcsolat, de vágyom rá. Sőt, ha hazaérek csak arra vágyom, hogy ott legyen egy kiscica, aki bújik, dorombol, vagy éppen egy vadmacska, aki azonnal nekem ugrik és széttép. Plusz mellé intellektuálisan is kielégít, esetleg tud főzni is, meg mondjuk még van humora is. Talán van ilyen.
Most például találtam is egy ha nem is ilyen, de majdnem hasonló csajt - igazából azért kezdek lemondani róla, hogy van ilyen. Már több, mint fél éve vagyunk együtt. Ezek majdnem mind megvannak benne, aktuálpolitikáról és gazdaságról mondjuk fogalma sincs, de azt nem tévesztette el pl. hogy ki a miniszterelnök, a humor meg úgy működik nálunk, hogy ha én megnevettetem, akkor tök jót nevetünk, de visszafelé viszonylag kevés humormorzsa jön. Viszont van jó test, jó szex, a többit meg majd csiszolom.
Egyetlen bökkenő, hogy nem dolgozik. 30 éves. És nem arról van szó, hogy mondjuk kirúgták és keresi a következő munkát, ami a mostani helyzetben akár fél év is lehet, mert ezt simán bevállalom, mondom, szeretem és meg is tehetjük. Csak lássam azt, hogy tesz érte. De nem, és ez nagyon idegesít. Marhára nem motivált, igazából nincs semmi, amiben tényleg jó lenne, minden munkahelye max. 4 hónapig tartott és ennek tetejébe még anyagias is. Valamelyik nap elküldtem egy haver cégéhez interjúra, erre kért taxipénzt, hogy de ő most nem dolgozik.
És ahogy nézem, a barátnői sem, sőt az én haverjaim barátnői sem. Miért lett ez divat? Miért nem akar egy mai nő – tisztelet a kivételnek! – saját bevételi forrást és napközben lefoglalni magát, alkotni, dolgozni? Ez egy tisztességes nő alaptörekvése kellene, hogy legyen.
Hozzáteszem, a kezdet kezdete óta persze napi többször felhív, már le kellett tiltanom chaten is szégyenszemre, mert ahogy bejelentkezem, rögtön ír, hogy mizu, mikor jössz haza. Mindezt délután kettőkor. Amikor még van 8 óra munkaidőm. Tudom, hogy az sem normális, de legalább egyikünk tegye a dolgát. De miért nem tud ilyenkor csendben lenni és várni, míg hazaérek, esetleg azzal foglalkozni, hogy neki is legyen minél hamarabb elfoglaltsága és így egy kis pénze is.
Ezek mondjuk az elejétől fogva így vannak, napi 12 SMS, most már a hívásokat leszorítottam napi 2-re. És nulla motiváció arra, hogy dolgozzon, azt mondja, így is tökre elmegy az idő fodrásszal, kozmetikussal, meg persze kimossa a ruhákat és el is mosogatja reggeli után a tányérokat.
Hogy vegyem rá, hogy dolgozzon? Egyszer az életében normálisan.”
És ez az arc vezető egy cégnél. Milyenek lehetnek ott a beosztottak???
Alább Zsiráf kollegina nősoviniszta eszmefuttatását olvashatjátok, másodközlésben. Aki a képekre is kíváncsi, talál belőlük a Leopold Múzeum weboldalán. Jómagam inkább művészeti oldalról közelítettem volna meg a kérdést, de ezt a cikket nem én írtam. Fogadjátok sok szeretettel. ...és megértéssel.
Nos, először is szögezzük le, hogy a férfiak nagy része szeret meztelen pöcsöket nézegetni, mert kishitű mind, és szereti hasonlítgatni a sajátját a többiekéhez. Ez már kisiskoláskorban is megfigyelhető rajtuk: szünetben a vécé homályában spárgával, vonalzóval, miegyébbel mérik a hosszát, átmérőjét, kerületét és ezeket az adatokat gondosan rögzítik egy arra rendszeresített füzetben is. (Manapság inkább okostelós appokon vezetik, de ez már más tészta.) Ezt a furcsa szokást valószínűleg a bécsi Leopold Múzeum igazgatója is űzhette gyerekkorában, de nem tudott elég összehasonlítási alapot szerezni a saját- minden bizonnyal nem gigantikus méretű- farkát illetően. Ha belegondolunk, hogy ezt az órási lelki terhet hordozta magával zsengebimbós korától kezdve, akkor érthető, hogy amint lehetősége támadt rá, azonnal összeszedett annyi ábrázolt faszt, amennyit csak tudott és művészet címszó alatt kiállította az önnönmaga által vezetett múzeumban. Persze a sok kisebbségi érzésű azonnal ugrott a témára és súlyos pénzeket fizetett azért, hogy a lehető legtöbb mintapéldány tekintse meg, majd gyors fejszámolást végezve megállapítsa magában, hogy teljesen átlagos az övé is. A büszkébbek, akik nem átallanak magabiztosan kiállni nagy tömegek elé egy szál zokniban, nos, ők képesek voltak anyaszült meztelen kiállítás-nézést is kiharcolni maguknak, ami annyiból jó, hogy vita esetén azonnal lehet mérni a cerkák méretét. A csatolt fotó egy ilyen jelenetet örökít meg.
Az évértékelések ideje vagyon.
Úgy érzem, én sem maradhatok ki, megteszem tehát.
Az elmúlt év ölég szar volt.
anonymand
Mióta minden betűt ismerek, gyakran olvasgatom az Indexet. Illetve olvasgattam, míg ezt az új formátumot (na, milyen szavakat tudok?) be nem hozták. Nem emlékszem olyanra, hogy bármi, amin eddig valaha változtattak, az jobb lett volna. Bár igaz, hogy én még csak óvodás vagyok. (A Manó-csoportba', igen. Közöd?) Valószínűleg úgy vannak vele, hogy a negatív javulás is javulás.
Szóval- azt írja, az Index, hogy elítélték az Árpa Attilát lef.szfejező újságírókat. De mi lehet az a "f.szfejezés"? Lefejezésről már hallottam, de ez nem az lesz, mert ez az Árpa (akit lef.szfejeztek) nyilatkozott is, azt meg ugye... Kérdeztem az oviba' a Csillag Patrikot, a Kabóca-csoportból, de ő se tudja. Lehet, hogy a Gizi nénit kellene megkérdeznem. Nagyon szimpi egyébként ez az Árpa, akit lef.szfejeztek, valószínűleg az általa kreatív igazgatott lap első számának címlapjára (l. fent) is csak a visszahúzódó természete miatt tette saját magát. (Hűűű, ezzel a Mészáros Dórával megismerkednék. Még sose láttam királynőt. Egyet se, nem hogy sztriptizet.) Magamutogatás? Kivagyiság? Ugyan! Irigyek ezek a firkászok, én mondom nektek, irigyek! Azért csúfolták ki, hogy f.szfej (...bi-bi-biiiiiiiiiii!). Nem szép dolog.
Úgyhogy nagyon helyesen tette ez a lef.szfejezett Árpa, hogy a bíróságra szaladt, miszerint azzal, hogy lef.szfejezték, megsértették az ő becsületét. Bizony!
Mikor megkérdeztem a malacot, mi a véleménye az Árpa kontra Bors bírósági perről, egy viccet mondott. Valami olyasmit, hogy a székely pofon akarta vágni a rosszalkodó fiát, de az elugrott, így a feleségét találta telibe. Mire a góbé: - Ott is jó helyen van.
Ti értitek ezt?
(fotó: img.index.hu)
Bence, az IstenesIstenes Bence (született Viva Ben) újra címlapsztorit villantott becsajozott. A legutóbbi X-Faktorban (ABSOLUTELY BREAKING! Bombaként (mondom, BOMBAKÉNT, wazze!) robbant a hír, miszerint ifjú Malek Miki nem vesz részt a 2013-as X-Faktorban. (Igen, lesz, hogy rohadjanak meg!)) a "végzet asszonya"-szerepet megkapó cipóképű, bárgyú mosolyú, tenyeres-talpas Csobot Adéllal hozták össze az RTL Klub (Áldassék a neve!) spin doktorai. Sőt, már a szüleinek is bemutatta a Playboy-címlap várományosát. (Oh, irgalom atyja, ne hagyj el!)
Úgy tűnik, hogy- a többek által csak afféle erőtlen Sebestyén Balázs-epigonnak tartott- Bencénk kiválóan alkalmas arra (ha már másra nem), hogy időről-időre bedobják a nevét a bulvárban valami ügyeletes sztárocska Don Juanjaként. Hol Kovácsovácsovics Zsuzsika Fruzsina, hol VV Anikó, hol az Iszak Eszter, vagy a VV Zsófi nevű kisfiú (nosztalgiázni/kacagni vágyóknak ajánlom a Gumicukor egykori cikkének kommentjeit) mellett tűnik fel. De botrányhősként is pompásan domborít (például itt és itt). Valószínűleg valami szegény ember Hajdú Péterét (kinek a másik agysebésszel, Berki Krisztiánnal előadott "ki dugott meg több közismert nőt, de akit nem azt is kenjük össze szarral" című- általuk mulatságosnak tartott- eszmecseréje volt valószínűleg a magyar televíziós bulvár legalja) akarnak belőle faragni.
Állítólag tokára gyúr, és többen látták már rokkant-parkolók körül őgyelegni.
A felsorolásból esetleg kihagyott hölgyektől ezúton kér elnézést a szerkesztőség.
Update: A szanalmas.hu jelenti, hogy időközben az álompár szakított, majd a szakítást kacsának minősítette. Vagy ilyesmi.
(fotó: starity.hu)
Hát ennyi volt. Harminchét év szolgálat után az- UV-villamosok mellett- régvolt gyermekkorom újabb emléke tűnik el holnap.
Nincs több belehuppanás a vastag szivacsos ülésekbe, nincs több száguldás a Városligeten át, nincs több (az UV-k folytonos kattogásával egyenértékű) otthonos cuppogás, nincs több méteres lengés a hátsó peronon.
Nincs több széles vigyorral való utazás.
Aki szeretne, holnap (2012. december 31.), 10 órakor búcsút vehet tőlük a Csáktornya parkban, ahol a fenti kép is készült.
(fotó: indafoto.hu, profitline.hu)
Mi hiányzik ebből az akadémiából? Az ízlés.Ha valaki még emlékszik, a Magyar Televízió esztétikai műsorának (Ízlések és pofonok) főcímében hangzott el a fenti mondat, csak ott az "akadémia" helyett a "ház" szó szerepelt. A sorozatot Győrffy Miklós és Fekete György vezették.
Igen, az a Fekete György, aki mostanra akkora magyar lett, hogy most már ő mondja meg, ki a magyar. Konrád György például nem az. Külföldről nézve, kicsit hunyorítva- talán. De itthonról semmiképp. Hanem... ugye, tudjuk? Olyannyira, hogy Fekete ki sem mondta. Ahhoz nem volt elég bátor.
És ez az ember (elveiről bővebben itt) vezeti azt a Magyar Művészeti ("Makovecz") Akadémiát, amelyik a művészeti élet teljhatalmú ura immár.
"...kell hogy köze legyen (ti. az államnak és az egyháznak egymáshoz), mert én hithű református vagyok és presbiter, és úgy vagyok a Művészeti Akadémia elnöke..."
Hoppá!
Ezt eddig értem (bár föl nem foghatom). Azon lepődöm meg csupán, hogy Sebestyén Márta-, Haumann Péter-, Cserhalmi György-, horribile dictu Huszti Péter-kaliberű emberek hogyan bírják a nevüket adni ehhez a hányingerhez. (Zárójelben jegyzem meg, hogy az összes általam olvasott hírforrás- a Népszabadságtól a HVG-ig- a fenti művészeket újonnan megválasztott rendes akadémiai tagként aposztrofálja. Ellentétben az MMA saját honlapjával, ahol levelező tagként szerepelnek. Sőt! Cserhalmi még úgy sem.) Aki a kilépésekről és egyéb anomáliákról szeretne olvasni, itt megteheti.
(fotó:epiteszforum.hu)
Mit nem olvasok?
"A hitel kérdésével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: egy keresztény értékrendet képviselő Európa talán nem engedte volna meg, hogy az emberek hitelek felvételével feléljék családjaik jövőjét." - olvasom.
És nem akarok hinni a szememnek.
Mondta az, aki soha nem hazudott.
"Petra Stuiber riporter kérdésére válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy politikusként még soha nem hazudott." - ezt nyilván úgy kell értékelni, hogy amikor hazudott, magánemberként tette.
Mert, hogy nem mondott igazat most sem, az nyilvánvaló.
Járjunk a végére!
..."egy keresztény értékrendet képviselő Európa talán nem engedte volna meg, hogy az emberek hitelek felvételével feléljék családjaik jövőjét." - közelítsük meg először a hitelezés oldaláról.
Valószínűleg hiányos Bonsai Duce műveltsége (nem mintha ez mentené).
A templomosok anno az Isten, Jézus, a keresztény vallás legmegbecsültebb hívei, védelmezői voltak.
Mint ilyenek, óriási vagyonokra tettek szert. Többek közt hitelek kihelyezéséből.
Kiknek hiteleztek?
Nem az ellenségeiknek, hanem az övéiknek, keresztényeknek. Tehát az értékrendbe a hitel nyújtása, no meg a felvétele is belefért.
Anno.
Addíg, amíg Szép (IV.) Fülöp a tartozást unortodox módon nem rendezte.
Akkor ez volt a rend.
A keresztény értékrend hangoztatása egyébként is gondolatokat ébresztő.
Milyen keresztény értékrendre gondolhatott egyeske?
Arra az értékrendre, amely szerint szigorúan cenzúrázott és indexált evangéliumok alapján összeállították a Bibliát?
Ahol és amikor ami a hatalom és vagyongyarapítást szolgálta az bekerült a "szent" Bibliába, ami azonban ellentmondott, az irgalmatlanul üldözték. Mert zsinat és pápa határozta meg, hogy mi az érték, mi a rend.
Vagy arra az értékrendre, amelyik hosszú időre kisajátította a tudást, és a másként gondolkodókat, egyáltalán gondolkodni merészelőket máglyával fenyegette, vagy máglyára küldte? Mert a tévedhetetlen pápa és vele az egyház eldöntötte, hogy mi az érték, mi a rend.
Az is lehet persze, hogy az az értékrend a mérvadó, amelyben a keresztények a nem keresztény afrikaiak százezreit hurcolták amerikába, rabszolgának.
Mert ez volt a rend, az feketebőrű meg nem érték, csak a rabszolgapiacon.
A fegyvereket megáldó egyházak diktálta értékrend is szóba jöhet.
Mégis csak más megáldott fegyverekkel más keresztényeket és nem keresztényeket ölni.
Érték az is, ha meghatározzuk a rendet, márpedig nő Isten szolgája, csak a sekrestye takarításában lehet. Mert az értékrend nem tűri, hogy nő legyen a szinkrontolmács az Úr és a hívek között. A szaporodjatok és sokasodjatok a nyájra vonatkozik, nem a pásztorokra. Egészségesebb a pedofília (amit el lehet tussolni), mint a cölibátus megszüntetése.
Ez is egy értékrend.
Érték és a rend része a csaló szerzetes, Pió atya, akit szentté avatnak a leleplezés helyett.
2012-ben hivatalt működtetni az ördögűzésre a Vatikánban, a legnagyobb értékek egyike. Meg része a rendnek, ahol a néphülyítés, a nyáj terelése a legfőbb szempont.
Mondhatni értékrend.
Nem tudhatom, hogy Bonsai Duce milyen meggondolásból szól a "keresztény értékrend" mindent überelő misztikus szókapcsolatáról.
De sejtésem van.
A majdani szavazatok, a bárányok terelése a cél.
Ha az egyháznak bejött kétezer évig, neki ne jönne be?
Eddig bejött.
Beeeee....
anonymand
Véletlenül kapcsoltam a Duna Worldre. De nem véletlenül maradtam ott. Kíváncsi voltam, mit nyújt a "Páva" a hetvenes évek vetélkedői után, és nem csalódtam. Élveztem a produkciókat, a kipirult arcokat, a mosolyra húzódó szájakat, a zsűritagok megszólalását, a műsorvezetőket... azt, hogy ez valami más, és a miénk.
Aztán elolvastam Gőzsy Kati kritikáját a comment:comon, és olyan érzésem támadt, hogy nem is ugyanazt a műsort néztük.
"...alig van meghirdetve a szombat este Duna tv-re tett (és vasárnap a Worldön ismételt) műsor"- írja. Ez jogos, bár (a saját reklámszpotok mellett) a közszolgálati rádióadókon volt beharangozó, azért néhány újsághírdetés, óriásplakát bizony elkélt volna.
"A Fölszállott a páva 2012 című műsorban a megközelítés a rossz. Ha valaki járt már nívós népzenei fesztiválon, az pontosan tudja, hogy a népzene is tud akkora bulival szolgálni, mint egy hajnalig tartó goaparti vagy egy AC/DC koncert. Kár, hogy amit a kereskedelmi tehetségkutatók meg tudnak mutatni a könnyűzenéből, azt a köztévének a népzenével nem sikerült." Ez egy verseny- ne kérjük számon rajta a fesztiválhangulatot. Pláne ne akarjuk bulivá degradálni. De aki azt hiszi, hogy a kereskedelmi adók által dömpingben ránk erőltetett ún. "tehetségkutatói" bármit meg tudtak (vagy egyáltalán akartak) mutatni a könnyűzenéből, annak nehéz lesz elmagyarázni mindezt.
"A Fölszállott a páva-műsorban négy kategóriában indulhattak a versenyzők, első nagy hiba, hogy az egyes kategóriák indulóit nem egymás után mutatják, így mire egy újabb énekes lép a színpadra, már nem biztos, hogy emlékszik a néző, pontosan ki és mit énekelt, mit mondott a zsűri és hány pontja is van tulajdonképpen." Amelyik produkciót érdemes megjegyezni, azt meg is jegyzi a néző, a pontokat meg úgyis újra megmutatják a végén. (Szerintem mellesleg a nézőnek szórakoznia kellene, nem a pontokon görcsölni- itt nem mutogatják folyton-folyvást, melyik emelt díjas számon lehet szavazni a bulvármédiában futtatott percemberkékre.) Az egy kategóriában indulók egymás után való szerepeltetése csak egysíkúbbá tenné a műsort.
"A műsorvezetők nem vészesek: Herczku Ágnes feszeng ugyan, de Novák Péter helyette is laza..." Szerintem mindketten magasan az RTL-es, TV2-s műsorvezetők színvonala felett teljesítenek már csak azért is mert közük van ahhoz, ami előttük folyik, egyiküknek hivatása folytán, másikuknak meg "von haus aus".
"A zsűri egyébként kiemelkedik az elmúlt évek összes tehetségkutatójának zsűritagjai közül: Sebő Ferenc zeneszerző a zsűri elnöke... Zsuráfszky Zoltán koreográfus, Sebestyén Márta énekes, Tímár Böske táncos, Agócs Gergely néprajzkutató, Diószegi László táncos, koreográfus. A produkció után elmondják a véleményüket, de a produkció alatt semennyi, vagy csak minimális reakciót láthattunk tőlük." A zsűri kvalitásainak megítélésében egyetértünk. Hogy az előadókat figyelve mennyire reagálnak, szerintem az ő dolguk, nem hiszem, hogy ez túl érdekes lenne; mellesleg én azért jócskán emlékszem ilyesmire. Ha a kedves szerző a Keresztes Ildikó-féle ordenáré manírokat, a túljátszott megmondóember-pózokat hiányolja, valószínűleg rossz úton jár.
"A sok színes, belógó lámpa, a hatalmas háttérlap, a rajta villódzó színes grafikák, a középen teljesen érthetetlen fekete-fehér képekkel, a színpad előterében szintén színesen világító csíkkal egy képi zűrzavart eredményeztek. Az üzenet pedig annyi volt, hogy a díszlet sokba kerülhetett, ahelyett, hogy a versenyzőkre hívták volna fel a figyelmet. Ehhez jött a rendező és az operatőrök ügyetlensége: a képről levágott fejek, a sok totálkép, ami csak a stúdió nagyságát mutatta." Ebben sok igazság van: a színpadkép esetében talán a kevesebb több lett volna. Az operatőri-, rendezői munka sokat javult a második elődöntőre, szerintem a vágásokkal először se volt baj, az inzertek, az előre felvett részek jól illeszkedtek az adásba, pörgős, érdekes volt a műsor.
"El-elkapcsoltam, amint elkezdődött az X-faktor. Ott talán ketten, ha tisztán énekeltek egész este, mégis az ehhez képest legalább technikailag és dramaturgiailag egyben volt, és ami a lényeg, önazonos: sokkal letisztultabban képviselte a törekvéseiket. Hozta amit egy tévéshowtól elvár az ember." Hát ez az, kezitcsókolom, amikor nem a tartalmat, hanem a kivitelt nézi az ember a tévé előtt. Akkor tud leírni ilyen baromságokat, hogy ugyan egy kalap szar volt a felhozatal az X-faktorban, de micsoda csilivili kalap volt az, kéremszépen! Azért kíváncsi lennék, hány X-faktoros, Voice-os, CSISZ-es, mitt'oménmis induló tudott volna például értékelhető a capella-produkciót nyújtani élőben.
Talán, ha nem a- sokszor ok nélküli- ledorongolás, hanem a bíztatás, nem a címlaprakerülés, a szenzációhajhászó címváltoztatás, hanem a korrektség lett volna a cél, többet használt volna a versenynek.
Mert megérdemli.
Következő elődöntő november 17-én 18.35-kor a Duna Televízión, ismétlés másnap 16.35-kor a Duna Worldön.
Péntekenként az MR3-on (azelőtt Bartók Rádió, előtte 3. műsor) összefoglaló az előző adásból. Érdekes a táncprodukciókat rádión keresztül élvezni.:-)
A fenti videó nem versenyprodukciót mutat be, hanem a második elődöntő végén, a Honvéd Táncegyüttes által előadott Zsuráfszky Zoltán-koreográfiát. (És annyira emlékeztet a West Side Storyra:-))
A 4K! - Negyedik Köztársaság Mozgalom megkezdte az aláírásgyűjtést a BKV feldarabolása és a buszágazat privatizációja ellen kedd délután a fővárosi Deák Ferenc téri aluljáróban. A buszágazat kiszervezése - a főpolgármester szerint - 3,5 milliárd forinttal többe kerülne, mint a járművek BKV-n belüli üzemeltetése. A tervek szerint nem magyar buszok beszerzésében gondolkodnak az új üzemeltetők, ami nagy veszteséget jelent a magyar buszgyártásnak, továbbá a privatizáció miatt - a 4K! álláspontja szerint - újabb jegyáremelés lesz januárban a BKV-nál.
"Összességében ez a privatizáció a közjó szempontjából mindenképpen veszteséges dolog" - hangsúlyozta Istvánffy András, a 4K! elnöke.
Eddig a hír. Az öntökönszúrás tipikus esete. Úgy tűnik, a 4K! egyelőre balfaszságban próbál versenyre kelni a Millával, és az LMP-vel. Most szólok, hogy így kurva nehéz lesz választást nyerni. Ha mást nem is, pragmatizmust mindenképpen lehetne Orbántól tanulni. És nem egy eleve halott üggyel megpróbálni kitörni az ismeretlenségből. Esetleg lehetett volna okulni az LMP-sek népszavazási kezdeményezés útján megvalósított pofáraeséséből. Ellenpélda: Akarsz vizitdíjat? (igen/nem) Ennyi.
A BKV-val ugyanis mindenkinek tele van a hócipője. Kinek a Nokiás-dobozok, kinek a trolinak/busznak hívott rozsdaboglyák (elmondanám, hogy Európa lestrapált buszait összevásárolgatni, lehetőleg minél több típusból, hosszútávon kurva sokba fog kerülni (rövidtávon csak az alkatrészellátás lesz a lehetetlenséggel határos egy olyan cégnél, amelyik a néhány éve újonnan vett Volvók javítását is kannibalizmus útján óhajtja megoldani)), kinek a végeláthatatlan metróépítés, kinek az ellenorkok, kinek a mocsok, a csövesek, kinek a sztrájkok, kinek a menetrend(telenség), vagy éppen a horribilis jegy-, és bérletárak miatt.
A vidékiek meg eleve maximum köpnek egyet a BKV szó hallatán.
És akkor a 4K! elkezdi Orbán privatizációellenes jelszavait harsogni. Hát nooooormális??? Maaaaargit!!!
Na, elmentek ti a picsába!
-Na, gyerekek, a mai irodalomórán Erdős Virág néni versét felhasználva, és visszájára fordítva próbálunk új művet alkotni... Ágika, ne fészkelődjél, légy szíves! Tehát a feladat felsorolni, hogy mit is hagy itt, a Túró Rudin kívül, aki úgy dönt, máshol keresi a boldogságot. Az eredeti vers lüktetését, formátumát megtartani kötelező. Ilyesmire gondoltam:
hagyom a Lokit
hagyom a Vidit
a sörnek beállított
igavonó-pisit
Valamint megvan az utolsó négy/öt sor:
sorokat írok
adom a lazát
de vajon cserélhetsz-e
a szívedben...
hazát?
Segítségül hallgassuk meg az eredeti művet a Kistehén Zenekar előadásában. Jó munkát!
A minap véletlenül a Best of Rock FM-re kapcsoltam az autóban (azért véletlenül, mert vidéki adó lévén a fővárosban nem mindenhol élvezhető, de érdemes próbálkozni).
Egy LORD-koncert utolsó számait kaptam el. Pohl Misi hangja pillanatok alatt repített vissza több, mint húsz évet, mikor a színpad előtt tomboltam Vikit átölelve, mikor majd' minden számtól libabőrös lettem, mikor a Prognózis nyomta a Lord-nótákat (és fordítva), mikor kézről kézre adtuk a banda első, Ausztriában készült lemezét, mikor aztán a rádióban is adtak néha Lordot, mikor ...fiatal voltam... Szerencsére senki nem ült mellettem- könnyek szöktek a szemembe.
(fotó: hvg.hu)
Tegnap úgy hozta a sorsom, hogy Újpesten jártam. A kerületben tízesével száguldoztak a rendőrautók, rengeteg rendőrt lehetett látni, a stadion környéke teljesen le volt zárva, de attól kilométerekre is ütköztem olyan kereszteződésbe, ahol egyszerűen megbénult az élet, mert sikerült valami balhét összehozni. Mindez órákkal az UTE-FTC mérkőzés előtt.
A látottakból következtetve többszáz/ezer lehetett a kivezényelt rendőrök létszáma (a nézőszám mintegy 10000), aminek költsége valószínűleg százmilliós nagyságrendű. Az Index híradása szerint a meccsre érkező szurkolók járműveket rongáltak meg. Kikérem magamnak, hogy néhány huligán miatt évtizedek óta ilyesmit kelljen olvasni, átélni.
MIÉRT IS NEM LEHET ENNEK VÉGET VETNI, BELÜGYMINISZTER ÚR?
(fotó: blikk.hu)
IV. Telepfelszámolás és egészségügy
44.A nyomortelepeken élők száma rohamosan csökkent az elmúlt években, így észszerű nem teljes egészében megszüntetni a telepeket, hanem részben felújítások és közművesítés révén fejleszteni azokat, az elkülönítés mértékét csökkenteni.
Megint nem értem. ...”az elkülönítés mértékét csökkenteni”- ugyan, hogyan?
45.A nyomortelepek megszüntetését és/vagy fejlesztését a hatóságok és a helyi önkormányzatok együttesen kell, hogy véghezvigyék, a romák lakhatásának megfelelő biztosításával és az érintettek emberi jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával.
Egyetértek!
46.Mindenki számára elérhetővé kell tenni a megelőző szűréseket és rehabilitációs kezeléseket.
Egyetértek, bár csak nagy általánosság!
47.Az egészségügyi intézményeknek kötelező és közérthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a betegek jogairól.
Egyetértek, idáig sem volt másképp!
48.Az egészségügyben tapasztalható mindennapos, túlnyomórészt a nőket sújtó diszkriminatív eljárásokat meg kell szüntetni. Ki kell vizsgálni például az olyan jogsértéseket, mint például a roma anyák elkülönítése a szülészeti osztályokon.
És persze meg kellene akadályozni, hogy egyszerre húszan látogassanak egy beteget, hogy hangjuktól legyen hangos az egész kórház, hogy a sebészt megfenyegessék, ha meghal a beteg, akkor meghal ő is, stb. Ez olyan SzDSz-es megnyilatkozás volt.
V. Komplex fejlesztés és krízistérkép
Halálra ítélt régiók - Azok a térségek, ahol a legsúlyosabb társadalmi és gazdasági hátrányok koncentrálódnak, komoly problémát jelentenek a társadalom egésze számára: a leszakadó területek szegényeiből minduntalan újra feltöltődik a segélyre szoruló nagyvárosi népesség, gyarapítja az önkényes lakásfoglalók, a hajléktalanok, az alkalmi munkások, a koldusok népes táborát, és bővítve újratermeli az egész társadalmat érintő szociális és gazdasági feszültségeket. A posták bezárása, a vasúti és autóbuszközlekedés csökkentése vagy megszüntetése gyakorlatilag halálra ítél bizonyos aprófalvakat: a hátrányos helyzetű romáknak több mint a fele ilyen kistelepüléseken él.
Földrajzilag koncentrálódó nyomor - A mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik az országban: a legkülönbözőbb hátrányokat (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, várható életkor stb.) felmérő kutatások rendre egymást fedő szegénységtérképeket rajzolnak ki. Ilyen összefüggő területek kialakulását követhetjük nyomon a Csereháton és az Ormánságban, és kialakulófélben van többfelé az ország északkeleti és déli peremén, ahol az aprófalvakban élő lakosság csapdahelyzetbe, sőt nyomorspirálba került. Az ilyen térségekben koncentrálódó népesség esetében akár a jelenlegi, borzalmas életminőség szinten tartása is rengeteg pénzt emészt fel, a helyzet megoldatlansága pedig hosszú távon megbéníthatja a költségvetést és beláthatatlan feszültségeket okozhat.
„Láthatatlan" kistérségek - A hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére elkülönített források, amelyek felhasználásáról az adott kistérségek vagy azok társulásai dönthetnek, európai szinten nem léteznek. A Strukturális Alapok vonatkozó célkitűzései szerint azokat a régiókat kell fejleszteni, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson mért értéke nem éri el az uniós átlag 75%-át, illetve amelyek szerkezeti átalakulásokkal küzdenek. Ezek a célkitűzések azonban csupán a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) szerinti III-as, illetve II-es besorolású területek esetében értelmezhető, míg a NUTS IV-es besorolású, a regionális átlagból akármennyire „kilógó" kistérségek fejlesztése tagállami hatáskör, azaz stratégiai referenciakeretükben (jelen esetben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben) a nemzeti kormányok döntik el, hogy azt prioritásnak tekintik-e vagy sem.
Tűzoltásszerű, komplex programok - A többféle hátrányt egyesítő, „gettósodó" térségek azonnali, jelentős forrásokat igénylő, a problémákat egyidejűleg a maguk összetettségében orvosolni képes „tűzoltásszerű" kezelést kívánnak. A szakadékszerű interregionális különbségek által jellemezhető „beragadt" térségek az össztársadalmi fejlődést gátolják. A helyzet hasonlatos egy épület felújításához: a falakon tátongó repedéseket és lyukakat először be kell tömni, és csak azután lehet hozzáfogni az egész rekonstrukciójához. A rendkívül költséges komplex fejlesztés és szintbe hozás ebben az esetben még mindig olcsóbb lesz, mint ha a problémák halmozódnak és egyszerre rászakadnak a gazdaságra.
49.Átfogó válságtérkép felrajzolása, az azonnali cselekvést igénylő, leginkább leszakadó térségek földrajzi behatárolása.
Ezt a javaslat írója szerintem fejből, 20 perc alatt megteheti.
50.Európai szinten elkülönített fejlesztési források a fenti, leghátrányosabb helyzetű NUTS IV-es kistérségek részére a Strukturális Alapokon belül.
Biztos helyes egész Európát (anyagilag is) bevonni a finanszírozásba, de ne álmodjunk nagyot, másoknak is van máshol fejlesztési gond, ne ácsingózzunk a pénzükre. A mi problémánkat nekünk kell megoldani.
51.A Strukturális és Kohéziós Alapok programjai között, illetve a központi költségvetésből támogatott fejlesztési pályázatok közötti teljes átjárhatóság biztosítása a minél nagyobb forrásallokáció érdekében.
Valószínűleg helyes.
52.Az egy-egy nagyobb statisztikai régióba tartozó területeken a kisebb földrajzi egységek között, azok egyedi szükségleteihez igazítva kell elosztani a forrásokat, nem pedig fűnyíró-elv alapján.
Egyetértek!
53.A jóléti rendszer régióspecifikus átalakításának megfontolása: akár olyan támogatási formák bevezetése, amelyeket az ország más területein nem lehet, de nem is szükséges alkalmazni, kizárólag a válságtérkép által feltüntetett területeken.
Egyetértek!
54.A jelenlegi kísérleti (pilot) jellegű, helyi programok mellett nagyobb volumenű infrastrukturális és képzési programok együttesére lenne szükség, a társadalmi megújulási, társadalmi infrastruktúra, közlekedési és regionális operatív programok összekapcsolása révén.
Nem kisérletezni kell, ha lehet inkább máshonnan tapasztalatot átvenni (például: Finnország).
55.A munkahelyek közelébe való költözés támogatása az új házak gettósodó térségekben való építésének finanszírozása helyett és egyidejűleg az alsó tagozatos és óvodai oktatás megőrzése vagy újraalakítása, a felső tagozatos és magasabb szintű iskolák regionális társulásainak kiemelt támogatásával egyetemben.
Egyetértek! (a gyatra központozás miatta mondat nehezen értelmezhető, de felfogtam, hogy miről is szól)
56.Utak és közművek sürgős építése és helyreállítása, átfogó és intenzív infrastruktúrafejlesztés beindítása (csatornázás, áramellátás, elektromos áram és gázellátás biztosítása).
Egyetértek!
57.Kiterjedt állami bérszubvenciós programokkal csökkenteni a bérterheket a válságterületeken, hogy bevonzzák a munkahelyteremtő vállalkozásokat.
Egyetértek!
58.Ellensúlyozni azokat a többletköltségeket is, amelyek e vállalkozások részére a mainstream gazdasági vérkeringésen kívüli, „eldugott" településen való működésből adódnak.
Egyetértek!
59.Azokban a kistérségekben, ahol ez lehetséges, kiemelt támogatásban kell részesíteni a munkalehetőséget biztosító mezőgazdasági vállalkozásokat, így a családi birtokokat és mezőgazdasági kisüzemeket.
Egyetértek!
60.Meg kell fontolni a műveletlen, parlagon hagyott földek alternatív felhasználását, például környezetvédelmi, turisztikai és/vagy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések és beruházások révén.
Egyetértek!
III. Foglalkoztatás
Tarthatatlan helyzet – A roma közösségek túlnyomó többségét elfogadhatatlan mértékű átlagos munkanélküliség sújtja: a tartósan munkanélküliek aránya Magyarország egyes területein eléri a 70%-ot. Bár a foglalkoztatáspolitikai tervek jelentős részében hangsúlyos helyet foglal el a romák foglalkoztatásának bővítése, a rosszul kivitelezett vagy elmaradt programok nem bizonyultak sikeresnek a romák munkaerőpiaci integrációjának tekintetében, amely pedig az egész társadalom érdeke lenne.
Egyetértek! Katasztrofális, hogy nem csak a bérmunka világába nem képesek bekapcsolódni, de a kis falvakban élők, a korábban gazdagon termő földeket, kerteket nem képesek megmunkálni. A földdel foglalkozásnak, az értékteremtő munkának lenne erkölcsi és anyagi hozadéka is.
Történelmi determináció - A romák alacsony foglalkoztatásának kulcstényezője az alacsony iskolázottság. A képzetlenségen túl azonban még számos egyéb tényező determinálja a magas munkanélküliséget:
a)
hátrányok - a magyar cigányság nagy része „halálra ítélt" aprófalvas területeken lakik;
Tegyenek ők, ott, és azt, amit tenni lehet. Ne várják a sültgalambot.
b)
kirekesztés - az etnikai hovatartozással összefüggő hátrányos megkülönböztetés, faji diszkrimináció;
Erővel nem szüntethető meg, csak megszűnni fog (de legalábbis csökkenni), ha látják az igyekezetet.
c)
a szocialista gazdasági struktúra összeomlása - a tervgazdálkodás kiemelt ágazatai (építőipar, bányászat, nehézipar) tönkrementek, a hagyományosan nagy számú roma munkaerőt foglalkoztató területek megszűntek;
Mindenkit sújt, nem csak a romákat. Nem véletlen, hogy egyre növekszik az elszegényedők tábora.
d)
új típusú munkaerő-kereslet - az új, piaci vállalkozások a szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő iránt mutatnak igényt;
Ebből fakadóan nem lehet számítani arra, hogy a romák munkábaállásában bármiféle javulást hozhat, bármiféle korszerű, új piaci vállalkozás.
e)
önfoglalkoztatási akadályok - a megfelelő tőke, a vállalkozási készségek és know-how hiánya jelentősen nehezítik a roma vállalkozások indítását;
Majd, ha lesz eredménye az oktatásnak, ha tudásszintjük közelíti az átlagot legalább, akkor lehet esélye a vállalkozások indításának.
f)
szegénységi csapda - a jelenlegi rendszerben a családi összjövedelem maximalizálásának igénye az otthon maradásban tesz sokakat érdekeltté, mivel a szociálpolitikai támogatások bizonyos esetekben meghaladhatják az adott körülmények között elérhető munkajövedelem mértékét.
Rendszerhiba! Változtatni kell, ösztönözni.
24.A szociális segélyben részesülők, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak körét külön kell választani.
Nagyon fontosnak tartom!
25.Fel kell lépni a munkáltató részéről tapasztalható hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen, a hátrányos helyzetű csoportok és kiemelten a romák foglalkoztatottságának növelése érdekében.
A hátrányos helyzetet sok esetben maguknak köszönhetik a romák. Viselkedés, kultúrálatlanság, munkafegyelem, stb. mind, mind hozzájárulnak a megkülönböztetéshez.
26.Olyan összetett foglalkoztatási és szociális ellátó rendszert kell kialakítani, amely elsősorban az aktivitást ösztönzi és egyidejűleg képes kezelni a munkanélküliségből és a szociális helyzetből fakadó hátrányokat.
Egyetértek!
27.Adókedvezményeket és ösztönzőket kell biztosítani annak a munkáltatónak, amely romáknak biztosít elhelyezkedési lehetőséget (ez nem tekinthető etnikai „címkézésnek", mivel a diszkriminációt ellensúlyozza).
Nem vagyok biztos abban, hogy ez lenne a legmegfelelőbb forma.
28.Az adórendszer átalakítása során célzottan csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat, a munkavállalás előmozdításának szempontjait figyelembe véve.
Egyetértek! Ez mindenki számára üdvös lenne.
29.Kiemelt támogatásban kell részesíteni a kis- és középvállalkozásokat, illetve a mikrovállalkozásokat, amelyek a munkavállalók csaknem háromnegyedét foglalkoztatják, abból a célból, hogy foglalkoztatási potenciáljukat ne veszítsék el, illetve növeljék.
Matolcsy György feladata (lenne). Nyolc év felkészülés azonban nem volt neki elég, hogy felfogja. Senki ne reménykedjen, nem is fogja.
30.A hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét csökkenteni kell.
Ez, vagy valami hasonló már szóba került, bár a források még tisztázatlanok (és akkor finoman fogalmaztam).
31.A vállalkozásokat anyagilag is érdekeltté kell tenni több roma foglalkoztatásában. Ezért párhuzamosan, olyan szabályozó eszközöket kell kidolgozni, amelyek versenyelőnyhöz juttatják a jelentős arányban hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmazó profitérdekelt cégeket, például hitelpolitikai eszközök vagy akár a közbeszerzési törvény módosítása révén.
Érdekes ötlet. Járóka forduljon a Közgéphez (ezt viccnek szántam).
32.A megyei és kistérségi területfejlesztési szervezetek, helyi önkormányzatok, munkaügyi központok és érintett alapítványok bevonásával vállalkozási inkubátor-rendszert kell kialakítani, vállalkozási oktatók alkalmazásával egyidejűleg.
Nem erőltetném ezt a vállalkozásbázisú históriát. Már az egyszerű munkábaállás is gond (nem kis mértékben a szakképzetlenség, alulképzettség okán). Tudom, merjünk nagyot álmodni, volt a jelszó. Na, de ekkorát?
33.Mindenki számára lehetőséget kell biztosítani az élethosszig tartó tanulásban való részvételre, a jobb munkaerő-piaci esélyek érdekében.
Egyetértek!
34.Megbízható, etnikai bontásban gyűjtött statisztikai adatokra van szükség a rendelkezésre álló negatív, azaz a munkanélküliségre vonatkozók helyett. A szakpolitikai tervezés során azonban nagyobb segítséget nyújtana a különböző végzettségű és korú romák alkalmazóinak ágazati, tulajdonosi és egyéb megoszlásának, valamint annak ismerete, hogy milyen kritériumok tesznek bizonyos vállalkozásokat képessé arra, hogy a roma munkaerőt felszívják és megtartsák.
Nem hiszek abban, hogy másféle statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás munkahelyeket teremthet. Statisztikusoknak esetleg.
35.Az oktatási rendszernek hatékonyabban kell biztosítania az olyan készségek és képességek elsajátítását, amely iránt a munkaerőpiacon valós kereslet mutatkozik.
Egyetértek!
36.Olyan rendszert kell kialakítani, amely a társadalom legalsóbb rétegei és leginkább leszakadó területei számára is elérhetővé és megismerhetővé teszi a leglényegesebb pályázatokat, különös tekintettel a munkahelyteremtő, szociális, közösségszervező, oktatásszervező és esélyegyenlőségi pályázati programokra.
Egyetértek az első mondat második felével! Igen, a leszakadó területek számára nagyon fontos, a legalsóbb rétegek számára csak áttételesen, ha a programokból sikerül valamit megvalósítani. A legalsóbb rétegek mit sem érnek az "elérhető és megismerhető" pályázatok garmadájával.
37.Lehetőséget kell biztosítani a segélyből élők és rászorulók számára, hogy kamatmentes gyorskölcsönhöz juthassanak olyan elkülönített pénzalapból, amelyet legalább részben a központi költségvetés finanszíroz.
Milyen címszóval? Mire fordíthatják?... Ezt a pontot így, ebben a formában nehezen tudom értelmezni.
38.Ki kell dolgozni annak törvényi szabályozását, hogy a mikrohitelezés elérhetővé váljon a „nem bankképesek", azaz olyan személyek számára is, akiknek a magasnak ítélt kockázat, a kis árrés és a nem teljesítés veszélye miatt a hagyományos bankszektor nem nyújt hitelt.
Megint túl általános. Feltételek? Bankok mit szólnak hozzá? Oszt, ha csak elfolyik a pénz? Még bevasalni sem lehet senkin, megint a társadalom áldozatát várja a javaslattevő?
39.Ki kell terjeszteni a mikrohitelt nyújtók körét, így meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mikrohitelt ne csak banki engedéllyel rendelkező szervezet nyújthasson. E célból érdemes megfontolni például a banki kölcsönök mikrohitel nyújtása céljából történő továbbkölcsönzését, illetve csökkenteni a hitelintézetekre nehezedő adminisztratív terheket.
Ezt igazából nem is értem. Hogy mit? Hogy hogyan?
40.Biztosítani kell a hitelfelvevők és különösen a mikrovállalkozások alapítói számára a legszélesebb körű üzleti támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a képzést, tanácsadást, pénzügyi oktatást stb.
Ezt már korábban is lehetett volna, talán akkor ma nem döntenének csúcsot a becsődölt vállalkozások.
41.Létre kell hozni a családi csődbiztos intézményét (kereszténydemokrata kezdeményezés), melynek értelmében a fizetésképtelenné vált családok védelmére csődbiztost rendelhetne ki a bíróság. Az állami segítségnyújtás mindenképpen jövedelmezőbb a nemzetgazdaság számára is, mint ha a családok elszegényednek és talán véglegesen kiesnek a munkaerőpiacról.
A nincsből a csődbiztos sem tud gazdálkodni. Nem sok értelmét látom.
42.Központi költségvetésből finanszírozott, szociális alapszolgáltatásként ellátott falu- és tanyagondnoki rendszert kell kiépíteni a hátrányos helyzetű, intézmény- és szolgáltatáshiányos településeken, az aprófalvakban és tanyai térségekben.
Miből? Megint a társadalom...
43.Fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát a munkaerő területi mobilitásának segítésére.
Aki nem kap munkát Borsodban, az nem kap Hevesben sem. Vagy odébb.
Jövedelmező befektetés - Az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulásai révén. Bár a befektetés önmagában nem jelent garanciát a jövőbeni sikerre, már a 20%-os sikerarány, azaz csupán minden ötödik gyerek is képes ellensúlyozni a másik négy sikertelenségét. Ahogyan a romák egyre termelékenyebbé válnak és csökken az őket sújtó szegénység, úgy ők maguk is inkább a társadalom hozzájáruló tagjaivá válnak, ahelyett, hogy a köztámogatások kedvezményezettei maradnának. A megnövekedett hozzájárulások és a közpénzekből kifizetett támogatások csökkenése pedig együttesen nettó hasznot jelent a nemzeti költségvetés számára.
Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy romák helyett nyugodtan lehet a "mélyszegénységben élők" kifejezést használni!
Döntő a korai fejlesztés - Főleg olyan gyermekek esetében, akiket az otthoni környezetük kevéssé ösztönöz a tanulásra, az egész életútra kihatóan döntő jelentőségű az óvodai előkészítés.
Egyetértek!
Bár egy-egy bölcsődei férőhely kialakítása és fenntartása igen költséges, a szükséges nettó ráfordítás jóval alacsonyabb az otthon maradó anyáknak nyújtandó támogatások és a munkavégzés elmaradása folytán kieső adóbevételek összegénél.
Egyetértek!
Streaming igen, szegregáció nem - A tisztán etnikai alapú elkülönítés ellentétben áll az alkotmánnyal és az uniós joggal egyaránt, ezért az ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Másrészről a tanulók fejlettség, intelligencia vagy képesség szerinti homogenizálása, szétválasztása (angolul streaming) nem emberi jogi, hanem pedagógiai szakkérdés.
Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, ha a körülmények a szegregáció révén nagyobb lehetőséget biztosítanak az eredményes pedagógiai munkára, akkor, akár időszakosan is, a korosztályi tudásszint elérésének biztosításához, nem zárnám ki a lehetőséget! Ez színtisztán pedagógiai kérdés, és mindíg helyben lehet és kell eldönteni a jogosságát.
Romáknak jobb, a többieknek nem rosszabb - Kézdi Gábor és Surányi Éva 2008-ban publikált kutatásukban kimutatták, hogy a megfelelő pedagógiai támogatással (kiemelendő, hogy „megfelelő pedagógiai támogatással") kísért integrált oktatás a roma tanulók teljesítményét javítja, a nem roma tanulók teljesítményét pedig nem rontja. Az integrált osztályokban javul a hátrányos helyzetű tanulók szocializációja, hiszen a gyerekek legalább annyit tanulnak egymástól, mint a pedagógusoktól, ám az elkülönítés ezt a csatornát elzárja. (Ahogy azt Móricka elképzeli! Erről lásd a szerzők és Kabai Péter vitáját: Egy sikeres iskolai integrációs program hatásainak elemzése; Mintavétel és elemzési módszerek az oktatási integrációs program hatásvizsgálatában, és a hatásvizsgálatból levonható következtetések; Válasz Kézdi Gábor és Surányi Éva írására>> A szerk megj.)
Minden az arányokon múlik, nem lehet egy sámfára mindent ráhúzni, rugalmasabb megközelítés kellene.
Korai fejlesztés
6.A védőnői szolgálatot teljes körűvé kell tenni, a forráshiányt orvosolni, az érintett önkormányzatokat pedig rá kell szorítani a törvényi előírások betartására, számon kell kérni a szolgáltatási kötelezettséget.
Egyetértek!
7.Meg kell erősíteni a gyermeksegítő szakmák (védőnő, gyermekorvos, dada, óvónő stb.) megbecsülését és társadalmi (anyagi) elismerését, például: a védőnői képesítéssel rendelkezőknek a nehezebb munkát megfelelően kompenzáló béreket kell felkínálni; közlekedési támogatást kell nyújtani a nagy területeken fekvő körzetekben dolgozó védőnők számára.
Egyetértek!
8.Az óvodát hároméves kortól elérhetővé, négyéves kortól pedig kötelezővé kell tenni (az esetlegesen hiányzó szülői szándékot pótolva).
Egyetértek!
9.A kiugró különbségek mérséklésére kis létszámú preventív csoportokat lehet létrehozni (vagy a nagycsoportban, vagy önállóan), amelyek többletidőt biztosítanak a gyermekek számára az alapkészségek és kulcskompetenciák elsajátítására.
Egyetértek!
10.Az óvoda nélkül működő településeken óvodát kell létesíteni, ahol pedig férőhelyhiány van, ott bővíteni kell azok számát.
Egyetértek!
Általános iskola
11.A preventív csoportoknak az általános iskolában, ötödik, hatodik osztályban is van haszna: a tanulók előzetesen feldolgozhatják a tananyagot, annak „normál" menetben való meghallgatása előtt, így megkönnyítve annak feldolgozását.
12.Felül kell vizsgálni a rugalmas beiskolázás rendszerét, mivel az intézményeket arra ösztönzi, hogy egyrészt iskolaérett gyerekek maradjanak az óvodában (minél többen legyenek), másrészt érdekeltek abban, hogy a problémás gyermekeket fogyatékossá minősítsék, ami megengedhetetlen.
Egyetértek!
13.Jutalmazni kell azokat az oktatási intézményeket, amelyekből középfokú oktatási intézménybe nyernek felvételt kiemelkedő mértékben a hátrányos helyzetű tanulók, illetve hasonló arányban jutnak el az érettségi bizonyítványig.
Egyetértek!
Középfokú oktatás
14.A szakiskoláknak és fenntartóiknak felelősséget kell vállalniuk, hogy ne váljanak az általános iskola után perspektíva nélkül maradó, „csökkent értékű" tanulók gyűjtőhelyeivé.
15.Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók alanyi jogon kapjanak ösztöndíjat.
Egyetértek, itt helyesen fogalmaz a javaslattevő!
16.Az Oktatási Minisztérium hozzon létre tehetséggondozó, a társadalmi innovációt és mobilitást segítő közalapítványokat, a meglévőket pedig részesítse kiemelt támogatásban.
Egyetértek!
Felsőoktatás és a roma értelmiség szerepe
17.Olyan támogatási eszközöket (ösztöndíj, mentori támogatás stb.) kell bevezetni a roma fiatalok számára, amelyek arra ösztönzik őket, hogy egyrészt érettségi vizsgát tegyenek, másrészt felsőoktatási intézménybe iratkozzanak be. Olyan ösztönzők bevezetését is meg kell fontolni, amelyek révén javítható lenne a romák felsőoktatásban való részvételének és képesítésének aránya.
Egyetértek, ismételten azzal a kitétellel, hogy a romák helyett hátrányos helyzetűről legyen szó! A későbbiekben ez legyen evidencia, többször nem írom.
18.Új típusú ösztöndíjprogramokat kell kidolgozni a roma hallgatók legmagasabb szintű oktatásának elősegítése céljából annak érdekében, hogy kinevelődhessen a roma civil társadalom vezetőinek új generációja.
19.Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a roma értelmiségiek ne csupán a megélhetés eszközét keressék és lássák a közösség javára végzett munkában, hanem kialakuljon bennük egy olyan hivatástudat, amely által a határon túli magyarság körében évtizedes hagyományokkal bíró „népszolgálat" révén: szaktudásuknak, ismeretanyaguknak és tapasztalataiknak megfelelően segítik és gazdagítják saját közösségeik életét; példaképként szolgálnak közösségeik számára, megosztják tapasztalataikat és megmutatják a társadalmi felemelkedés, boldogulás lehetőségeit; a felnövekvő nemzedékeket képzik, útjukat egyengetik és felkészítik őket a modern társadalom keltette új kihívásokra, valamint; vezető szerepet vállalnak a lehető legtöbb területen, különösképpen a közéletben; nem feltétlenül politikusként, hanem szervezőként, tanárként, vállalkozóként, illetve bármilyen egyéb módon.
Egyetértek!
Az integrált oktatás dilemmái
20.Egyedi esetekben a családi hátrányok iskolai leképeződései (túlkorosság, agresszivitás), a beilleszkedési zavarok elfogadható alapjai lehetnek az egyéni elkülönítésnek, azaz a problémás tanuló egyéni felmentésének a rendszeres óralátogatási kötelezettség alól, hiszen az ezekből fakadó hátrányok nem terhelhetők a többi tanulóra. Az iskolának és fenntartójának azonban minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló számára más úton biztosíthassák az iskola elvégzését, a boldogulás és szakmaszerzés alapját.
És a szülők? Ők ebből a kötelezettségből kimaradnak? A kényszerítés sem idegen tőlem (nagyon helyeslem az iskolábajárási kötelezettség megszegésének anyagi jellegű megtorlását, amit a Fidesz-KDNP úgy tűnik, elég hatékonyan alkalmaz a bevezetése óta).
21.A magántanulóvá nyilvánítást minden esetben hivatalosan rögzíteni kell
22.Az iskolai elvándorlást nem szabad tiltani, de szükséges azt csökkenteni. Például azáltal, hogy a körzeten kívüli iskolába járás többletköltségeit a családnak kell viselnie, míg a központi támogatásokat a körzeti iskolába járók igényelhetik.
23.Differenciált bérezés révén el kell ismerni azt a pedagógiai többletteljesítményt, amely a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásához szükséges.
Egyetértek!
„Amit ez a csapat az utóbbi 12 évben felmutatott, feljogosít bennünket arra, hogy sajnos egy ilyen vereséggel elmondhassuk: véget ért egy álom. Itt nem tudjuk bebizonyítani, hogy a legjobbak közé tartozunk. A játékosok ezzel együtt büszkék lehetnek arra, amit elértek eddigi pályafutásuk során.
...fel kell állnunk ebből a helyzetből is, mert ez tényleg egy aranycsapat." (Benedek Tibor)
(fotó: MTI)
Így igaz.
Nem játszottunk jól. Elkerülhető gólokat kaptunk, hibákat vétettünk.
Mint, ahogy majdnem az egész olimpia során. Rossz napokat fogtunk ki. De állva haltunk meg. Ilyen a játék. Ilyen a sport. Nem lehet mindig nyerni. Néha meg kell ismerni a vereség keserű ízét is.
KÖSZÖNJÜK, FIÚK...
Járóka Lívia 60 pontba szedve leírta, hogy mik is az elvárásai a többségi társadalommal szemben.
Kívánságlista.
Nem helyes a roma integrációt úgy kezelni, hogy elvárások csak és kizárólag a (többségi) társadalommal szemben fogalmazódnak meg...
Nem vitatom a jó szándékot, csak roppant egyoldalúnak találom.
Akar-e a roma kisebbség felemelkedni? Tennének-e valamit is a beilleszkedésért? Nem szerepel benne, hogy mit kell tennie a roma társadalomnak, mit kéne tennie a cigány értelmiségnek az integráció érdekében.
Számtalan helyen "Egyetértek!" jelzéssel illetem a javaslatot. Ennek oka, hogy bár a túlnyomó többségük jelentős anyagi vonzattal bír (magyarul- kurva sokba kerül), ám a befektetés nem csak a cigány kisebbség érdekeit szolgálja. És akkor el is jutottunk a leglényegesebb kérdésig: honnan és miből lenne pénz minderre? A javaslatok többsége ugyanis pénzbe kerül, sok pénzbe. Tudom a pontok összeállítása nem olyan mint egy költségvetés, hogy a kiadási oldalt meg kell támogatni a bevételi oldal adataival, de attól a kérdés még kérdés marad.
Számtalan pont vonatkozik általánosságban a mélyszegénységben élőkre, a segítségre nekik éppen úgy szükségük van, mint a romáknak, én tehát nem (csupán) etnikai kérdésként kezelném a kérdést.
Mint már írtam, hiányolom, hogy nem fogalmazódik meg egyáltalán: akarnak-e integrálódni a romák, mit kell(ene) tennie a romáknak, a roma értelmiségnek?
Mert ha a többségi társadalom egy tagjaként én is felsorolhatom néhány elvárásomat, akkor a mérleg serpenyőjébe, a teljesség igénye nélkül, a következőket tenném:
-szeretném látni a beilleszkedés szándékát
-szeretném látni a törvények tiszteletét, hogy ne a vajda, hanem a törvény szava szabályozza az ő életüket is, hogy ne a többségtől eltérően értelmezzék az enyém/tiéd/övé fogalmát, jog-, és kötelesség kérdését
-szeretném, ha vélt, vagy valós igazukat nem a hangjuk, hanem a szavuk felemelésével, érvek segítségével próbálnák elérni
-szeretném, ha nem csak a termény begyűjtése érdekében mennének ki a földre, vagy kertbe (másokéra, másokéba)
-szeretném, ha nem a milliós kripták szaporodnának, hanem az egyetemre jelentkezett romák lennének egyre többen
-elvárnám, hogy gyermekszülés felelősség, ne megélhetés forrása legyen
...
(a szövegben kékkel az eredeti anyag- minimális stilisztikai változtatásokkal-, barna, kurzív betűkkel a szerző hozzáfűzései olvashatók. a szerk.)
1.A mélyszegénységet ne kezeljük romaügyként! A kb. háromnegyedmilliós leszakadó rétegből mintegy 250-300 ezer ember roma és megfordítva: a hét-nyolcszázezresre becsült cigányságból becslések szerint hasonlóképpen 250-300 ezren élnek mélyszegénységben.
Egyetértek! A mélyszegénység ma Magyarországon nem csak a romák problémája, a felzárkóztatás szükségessége AZ összes (mély)szegénységben élőre vonatkozik.
2.Ne etnicizáljuk a szociális problémákat! Meg kell különböztetni a roma és nem roma ügyeket, azaz a romákat sújtó kirekesztettséget nem kell szükségszerűen és minden esetben elkülönített kérdésként kezelni. A romák oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi szempontjait az általános szociál- és gazdaságpolitikai tervezésben kell megjeleníteni, hiszen a mélyszegénységben élők (ahol a roma lakosság jelentősen felülreprezentált) problémái faji hovatartozásuktól függetlenül rendkívül hasonlóak az összes vonatkozó területen.
Egyetértek. Ehhez hozzáfűzni valóm nincs is.
3.Gazdasági szükségszerűség! A romák társadalmi befogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség is, és a romák teljes körű integrációja nem valamiféle jótékonykodás miatt elengedhetetlen, hanem egyben az ország jól felfogott pénzügyi érdeke. A mintegy 750-800 ezer főre becsült cigányság alkotja Magyarország legnagyobb számú és legdinamikusabban növekvő kisebbségét. Miközben a többségi társadalom rohamosan öregszik, a romák aránya gyorsan nő, és egyes előrejelzések szerint Magyarországon az aktív korú roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké. A roma közösségek sikeres gazdasági-társadalmi integrációja ezért hazánk jövőjének egyik kulcskérdése.
Egyetértek, magam is ezért tartom hazánk jelen,- s jövőbeli legnagyobb gondjának, Orbán Viktorral ellentétben!
4.Partnerséget, nem paternalizmust! (Egyetértek, nagyon fontos a különbségtétel! Egyrészt az amúgy is rohamosan erősödő rasszizmusnak nem kell muníciót adni, másrészt a paternalizmus nem megoldás.) A romák valós integrációja érdekében fel kell hagyni a szocialistákra jellemző paternalisztikus és etatista szemléletmóddal, valamint a liberálisokra jellemző, etnospecifikus megoldási kísérletekkel egyaránt, főként mivel az elmúlt húsz évben egyik sem párosult valós politikai akarattal, szakmai hozzáértéssel és megfelelő pénzügyi feltételekkel. A szocialista-liberális kormányok csupán a választások előtt kezdtek „osztogatni", illetve valós cselekvés nélküli látványos médiapolitizálást folytattak, miközben a romák társadalmi helyzete egyre romlott.
Nem értek egyet! Mint Fidesz-KDNP delegált, természetes ez az éles kritika a korábbi próbálkozásokról. Én még a Kádár rendszerbeli pozitív diszkriminációt is beállítottam volna a sorba. Nem szabad azonban kihagyni a Fidesz első kormányzati ciklusát, amely négy év alatt éppen úgy semmi érdemleges nem történt, ezenkívül AZ Antall-Boross féle katasztrofális kormányzás is megérdemli a kritikát.
Szükséges az etnospecifikus megközelítés! Nem lehet figyelmen kívül hagyni egy etnikum kultúráját, múltját, szokásait, beidegződöttségét, stb. Fokozott figyelem kell a megoldások kereséséhez, figyelembe véve sajátosságaikat! A Fidesz-KDNP jelenlegi kormányzás éppen úgy hibáztatható, elég, ha most a közmunkákra vonatkozó intézkedéseket említem!
5.Paradigmaváltást! Az elmúlt években bekövetkezett Európában egy paradigmaváltás, melynek során az antidiszkriminációs és emberi jogi megközelítésről a gazdasági és pénzügyi érvek irányába tolódott el a hangsúly, valamint egy jelentős pozitív irányú szemléletváltás is megfigyelhető az európai politikában: öt évvel ezelőtt csaknem elképzelhetetlennek tűnt az a figyelem, amelyet ma már az uniós politika fő áramlata szentel a romák helyzetének.
