IV. Telepfelszámolás és egészségügy

44.A nyomortelepeken élők száma rohamosan csökkent az elmúlt években, így észszerű nem teljes egészében megszüntetni a telepeket, hanem részben felújítások és közművesítés révén fejleszteni azokat, az elkülönítés mértékét csökkenteni.

Megint nem értem. ...”az elkülönítés mértékét csökkenteni”- ugyan, hogyan?

45.A nyomortelepek megszüntetését és/vagy fejlesztését a hatóságok és a helyi önkormányzatok együttesen kell, hogy véghezvigyék, a romák lakhatásának megfelelő biztosításával és az érintettek emberi jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával.

Egyetértek!

46.Mindenki számára elérhetővé kell tenni a megelőző szűréseket és rehabilitációs kezeléseket.

Egyetértek, bár csak nagy általánosság!

47.Az egészségügyi intézményeknek kötelező és közérthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a betegek jogairól.

Egyetértek, idáig sem volt másképp!

48.Az egészségügyben tapasztalható mindennapos, túlnyomórészt a nőket sújtó diszkriminatív eljárásokat meg kell szüntetni. Ki kell vizsgálni például az olyan jogsértéseket, mint például a roma anyák elkülönítése a szülészeti osztályokon.

És persze meg kellene akadályozni, hogy egyszerre húszan látogassanak egy beteget, hogy hangjuktól legyen hangos az egész kórház, hogy a sebészt megfenyegessék, ha meghal a beteg, akkor meghal ő is, stb. Ez olyan SzDSz-es megnyilatkozás volt.

V. Komplex fejlesztés és krízistérkép

Halálra ítélt régiók - Azok a térségek, ahol a legsúlyosabb társadalmi és gazdasági hátrányok koncentrálódnak, komoly problémát jelentenek a társadalom egésze számára: a leszakadó területek szegényeiből minduntalan újra feltöltődik a segélyre szoruló nagyvárosi népesség, gyarapítja az önkényes lakásfoglalók, a hajléktalanok, az alkalmi munkások, a koldusok népes táborát, és bővítve újratermeli az egész társadalmat érintő szociális és gazdasági feszültségeket. A posták bezárása, a vasúti és autóbuszközlekedés csökkentése vagy megszüntetése gyakorlatilag halálra ítél bizonyos aprófalvakat: a hátrányos helyzetű romáknak több mint a fele ilyen kistelepüléseken él.

Földrajzilag koncentrálódó nyomor - A mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik az országban: a legkülönbözőbb hátrányokat (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, várható életkor stb.) felmérő kutatások rendre egymást fedő szegénységtérképeket rajzolnak ki. Ilyen összefüggő területek kialakulását követhetjük nyomon a Csereháton és az Ormánságban, és kialakulófélben van többfelé az ország északkeleti és déli peremén, ahol az aprófalvakban élő lakosság csapdahelyzetbe, sőt nyomorspirálba került. Az ilyen térségekben koncentrálódó népesség esetében akár a jelenlegi, borzalmas életminőség szinten tartása is rengeteg pénzt emészt fel, a helyzet megoldatlansága pedig hosszú távon megbéníthatja a költségvetést és beláthatatlan feszültségeket okozhat.

„Láthatatlan" kistérségek - A hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére elkülönített források, amelyek felhasználásáról az adott kistérségek vagy azok társulásai dönthetnek, európai szinten nem léteznek. A Strukturális Alapok vonatkozó célkitűzései szerint azokat a régiókat kell fejleszteni, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson mért értéke nem éri el az uniós átlag 75%-át, illetve amelyek szerkezeti átalakulásokkal küzdenek. Ezek a célkitűzések azonban csupán a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) szerinti III-as, illetve II-es besorolású területek esetében értelmezhető, míg a NUTS IV-es besorolású, a regionális átlagból akármennyire „kilógó" kistérségek fejlesztése tagállami hatáskör, azaz stratégiai referenciakeretükben (jelen esetben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben) a nemzeti kormányok döntik el, hogy azt prioritásnak tekintik-e vagy sem.

Tűzoltásszerű, komplex programok - A többféle hátrányt egyesítő, „gettósodó" térségek azonnali, jelentős forrásokat igénylő, a problémákat egyidejűleg a maguk összetettségében orvosolni képes „tűzoltásszerű" kezelést kívánnak. A szakadékszerű interregionális különbségek által jellemezhető „beragadt" térségek az össztársadalmi fejlődést gátolják. A helyzet hasonlatos egy épület felújításához: a falakon tátongó repedéseket és lyukakat először be kell tömni, és csak azután lehet hozzáfogni az egész rekonstrukciójához. A rendkívül költséges komplex fejlesztés és szintbe hozás ebben az esetben még mindig olcsóbb lesz, mint ha a problémák halmozódnak és egyszerre rászakadnak a gazdaságra.

49.Átfogó válságtérkép felrajzolása, az azonnali cselekvést igénylő, leginkább leszakadó térségek földrajzi behatárolása.

Ezt a javaslat írója szerintem fejből, 20 perc alatt megteheti.

50.Európai szinten elkülönített fejlesztési források a fenti, leghátrányosabb helyzetű NUTS IV-es kistérségek részére a Strukturális Alapokon belül.

Biztos helyes egész Európát (anyagilag is) bevonni a finanszírozásba, de ne álmodjunk nagyot, másoknak is van máshol fejlesztési gond, ne ácsingózzunk a pénzükre. A mi problémánkat nekünk kell megoldani.

51.A Strukturális és Kohéziós Alapok programjai között, illetve a központi költségvetésből támogatott fejlesztési pályázatok közötti teljes átjárhatóság biztosítása a minél nagyobb forrásallokáció érdekében.

Valószínűleg helyes.

52.Az egy-egy nagyobb statisztikai régióba tartozó területeken a kisebb földrajzi egységek között, azok egyedi szükségleteihez igazítva kell elosztani a forrásokat, nem pedig fűnyíró-elv alapján.

Egyetértek!

53.A jóléti rendszer régióspecifikus átalakításának megfontolása: akár olyan támogatási formák bevezetése, amelyeket az ország más területein nem lehet, de nem is szükséges alkalmazni, kizárólag a válságtérkép által feltüntetett területeken.

Egyetértek!

54.A jelenlegi kísérleti (pilot) jellegű, helyi programok mellett nagyobb volumenű infrastrukturális és képzési programok együttesére lenne szükség, a társadalmi megújulási, társadalmi infrastruktúra, közlekedési és regionális operatív programok összekapcsolása révén.

Nem kisérletezni kell, ha lehet inkább máshonnan tapasztalatot átvenni (például: Finnország).

55.A munkahelyek közelébe való költözés támogatása az új házak gettósodó térségekben való építésének finanszírozása helyett és egyidejűleg az alsó tagozatos és óvodai oktatás megőrzése vagy újraalakítása, a felső tagozatos és magasabb szintű iskolák regionális társulásainak kiemelt támogatásával egyetemben.

Egyetértek! (a gyatra központozás miatta mondat nehezen értelmezhető, de felfogtam, hogy miről is szól)

56.Utak és közművek sürgős építése és helyreállítása, átfogó és intenzív infrastruktúrafejlesztés beindítása (csatornázás, áramellátás, elektromos áram és gázellátás biztosítása). 

Egyetértek!

57.Kiterjedt állami bérszubvenciós programokkal csökkenteni a bérterheket a válságterületeken, hogy bevonzzák a munkahelyteremtő vállalkozásokat.

Egyetértek!

58.Ellensúlyozni azokat a többletköltségeket is, amelyek e vállalkozások részére a mainstream gazdasági vérkeringésen kívüli, „eldugott" településen való működésből adódnak.

Egyetértek!

59.Azokban a kistérségekben, ahol ez lehetséges, kiemelt támogatásban kell részesíteni a munkalehetőséget biztosító mezőgazdasági vállalkozásokat, így a családi birtokokat és mezőgazdasági kisüzemeket.

Egyetértek!

60.Meg kell fontolni a műveletlen, parlagon hagyott földek alternatív felhasználását, például környezetvédelmi, turisztikai és/vagy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések és beruházások révén.

Egyetértek!