Elemzésünk a Magyar Narancs idevágó cikkén alapszik (a posztban vastagon szedve).
Néma csend és hullaszag. A Jókai utcai székházban az áprilisinál is elkeserítőbb volt a helyzet, se politikus, se hangulat. Ahogy pedig 11 óra után kiderült: se eredmény. Illetve egy mégis: a párt elnöksége az újabb csúfos vereség után testületileg felajánlotta lemondását.
Ezt mindenki előre látta, akinek egy csepp esze volt, még én is. Jellemző, hogy ebben a megalázó helyzetben sem volt annyi gerinc Mesterházyban, hogy végre lemondjon, hanem (az elnökséggel együtt) "felajánlotta lemondását". Nagyon jól tudja ugyanis, hogy az MSzP csapdában van a rohamléptekkel közeledő önkormányzati választás miatt. (Erről bővebben Lendvai mami itt. Bár, hogy miféle ernyőszervezetről beszél, fogalmam sincs. Ékesen bizonyítja a szocialisták teljes fogalmatlanságát.)
"Ekkorák lettünk." (fotó: eifert.hu)
„Bár akkora lett volna az érdeklődés a választáson, mint most a sajtó részéről” – kezdte első sajtótájékoztatóját Szanyi Tibor, kicsivel este nyolc óra után a Jókai utcai székházban. Az MSZP EP-listavezetője szerint történelmi mélyponthoz értünk, ilyen alacsony részvétel mellett korántsem beszélhetünk a demokrácia ünnepéről, és arról, hogy az eredmény hűen tükrözi a magyarországi választópolgárok akaratát. „Ez tulajdonképpen olyan, mint egy nagy mintán vett közvélemény-kutatás” – mondta, és hozzátette, torz eredményekre számíthatunk.
Szanyi kapitányban fel sem ötlik, hogy az orbitális érdektelenség egyik fő kiváltó oka az MSzP-SzDSz tandem "elmúltnyolcéve", egy másik pedig az Orbán-kormányzás alatti (demokratikus) ellenzéki teljesítmény, ami siralmasnak is csupán némi eufémizmusnak mondható. Hogy maga Szanyi a saját faragatlan (média), ordenáré (web) stílusával hány embert riasztott el a (szocialistákra való) szavazástól, az csak találgatható.
Újságírói kérdésekre elmondta, hogy a választópolgárok mozgósításának hiánya nem az ő hibájuk, ehhez ugyanis nem kaptak megfelelő segítséget, és az erőforrások elosztása is igazságtalan volt, hiszen a kamupártoknak is bőven jutott a támogatásból. „A mozgósítás különben is általában a kormány feladata, ezt nem kellene az ellenzékre kenni” – mondta, majd kiemelte a sajtó felelősségét is, miszerint a választás előtti néhány napban ugyan jelentek meg magas színvonalú és elemző cikkek, de ez már csak eső után köpönyeg, hamarabb lett volna rájuk szükség.
"Óvónénikérem, a Viki beleszart a nadrágomba!", avagy teccettek volna forradalmat csinálni. Szanyi azon siránkozik, hogy nem mindenki akkora balfasz, mint ők. Hát- Tapsi Hapsival szólva: Ez van, srácok! Talán egyszer feltűnik nektek is, hogy a picsogással nem mentek semmire ...akkor már mással se.
Az eredmények biztos tudta nélkül előzetes spekulációba nem bocsátkozott, a kampányukra vonatkozó kérdésre viszont elmondta, azért került egy vidám, a szocialista értékeket képviselő család a plakátokra, mert „programpontjaink a családon belül értelmezendők, és egy olyan választásnál, ahol listára szavazunk, különben sem a politikusok arca számít, hanem a politika tartalmi része”. Majd a maga és mindenki megnyugtatására még hozzátette, hogy a Fidesz EP-listája szinte el volt dugva, csak Orbán Viktor jelent meg az (óriás)plakátokon, tehát „az ő programüzenetük még a miénknél is egyszerűbb volt”. Mást nem kívánt és nem is nagyon tudott hozzátenni, így fél kilenc táján már el is tűnt, a többi MSZP-s pedig meg sem jelent, ahogy az ezt követő két és fél, három órában sem, mozgolódás még a büféasztalnál is alig volt.
Lásd, mint fent! Az MSzP képtelen önállóan definiálni magát, minduntalan a Fideszre mutogat "Bezzeg mi!" felkiáltással, figyelmen kívül hagyva azt a nyílvánvaló tényt, hogy ez meglehetősen kontraproduktív.
Kicsivel éjfél előtt végre Mesterházy Attila egy rendkívül szűkszavú és csalódott hangulatú, sajtótájékoztatónak sem nagyon nevezhető szösszenetben megköszönte a részvételt, különösen azoknak, akik az MSZP-re adták a voksukat, gratulált elsősorban a Fidesznek és az összes olyan pártnak, amely képviselőt tud küldeni Brüsszelbe, hiszen „fontos, hogy a magyar érdekeket erősen, határozottan és színesen tudjuk képviselni. Ezért azt kívánom a kiküldött képviselőknek, hogy ha kell, akkor ne a pártpolitikát, hanem a nemzeti érdekeket tartsák szem előtt a döntéseknél.” Különben meg nagyon sajnálja, hogy ilyen alacsony volt a részvétel, és betűre pontosan megismételte mindazt, amit pár órával hamarabb már Szanyi is elmondott: ez nem a demokrácia ünnepe, történelmileg mélyponton vagyunk a részvétel alapján, és a felelősség mindenkié. „Ezek szerint nem tudtuk kellőképpen elmagyarázni az embereknek, hogy egy ilyen választásnak is komoly tétje van, még ha csupán listára szavazunk is.” A végeredményt szomorúan veszik tudomásul, hisz rosszabb, mint amit vártak, kevesebb képviselőt tudnak küldeni, és még az sem menti a helyzetet, hogy egész Európában rosszul teljesítettek a szocialista pártok.
Blablablabla, valamint blablabla. Hogy mekkora maflást kaptak volna abban az esetben, ha Orbán nem tette volna meg nekik azt a szívességet, hogy az összeurópai választások előtt kirántja a cilinderéből Kágé Bélát, azt el se merem képzelni. Persze akkor is megpróbálta volna Attilánk szanaszét porlasztani a felelősséget- valószínűleg még kevesebb sikerrel.
„Újabb lecke ez az MSZP-nek. Ami pedig a jövőt illeti, új stratégiát kell kidolgoznunk, a konzekvenciákat közösen kell levonnunk, de egy dolgot már most le lehet vonni, és ezt az imént meg is tettük: az egész vezetőség testületileg felajánlja a lemondását” – mondta Mesterházy. Szombaton lesz egy választmányi ülés, a jövő kérdéseit, ahogyan a vezérkar távozását is, ott fogják megvitatni, majd időt sem hagyva a kérdésekre, lehajtott fejjel és különös gyorsasággal jó éjszakát kívánt, és már ott sem volt.
Ajánlom magamat- mondá Atti. Ajánljál valami jobbat- mondhatnók mi, de félő, hogy az MSzP nem lesz képes saját hajánál fogva kirángatni magát a sírgödörből. Ami talán nem is akkora baj. De hogy az utolsó percben vannak az több, mint valószínű. ...hallga csak! Harangszó a távolból!
.jpg)
