Csak egy puszit!
A hegyére...
És tudjuk, hogy mi lesz a vége.
Csak úgy beugrott, hogy a „Tizenkét dühös ember” egy dráma, ami arról szól, hogy egy ember életét, sorsát 12 egybehangzó vélemény alakítja. Nem egy nemzetét, egy népét, egy országét, hanem egy emberét. Most a Fidesz elérkezettnek látja az időt, hogy egy nemzet sorsát a kormány, illetve Bonsai Duce ellenőrizetlen módon meghatározhassa. Meg akarják szavaztatni (kétharmados többséggel). És megígérik, hogy nem élnek vissza a lehetőséggel, de bíz' Isten.
- Ők, akik ránk erőltették az Alkotmány helyett az Alaptörvényt.
- Ők, akik bezáratták vasárnap a boltokat, bár a lakosság kétharmada a pokolba kívánja.
- Ők, akik „ezentúl mindent megbeszélnek”.
Utólag.
A törvénytervezet:
https://kuruc.info/galeriaN/egyeb/otpartiegyezteteshatteranyaga-AT20160112.pdf
Érdemes kissé belebonyolódni a részletekbe.
„A 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján 2016.01.12-tól 30 évig „NEM NYILVÁNOS!”
Mit lehet erre mondani ép ésszel?
Nooormáááááális?
Alaptörvényt módosítani kívánó tervezet nehány általam is fontosnak tartott részlete:
„Terrorveszély-helyzet 51/A. cikk
-
A Kormány rendeletben jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszély-helyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. - ezzel semmi baj. Ha veszélyhelyzet áll fenn, intézkedni kell.
Akár rendkívüli módon.
-
„A Kormány a terrorveszély-helyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
-
A Kormány (1) és (2) bekezdés szerinti rendelete hatvan napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
-
Az Országgyűlés (3) bekezdés szerinti döntéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
-
„A Kormány a terrorveszély-helyzet során megtett intézkedéseiről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. „ - ezzel azért már akad bajom. Parlamenti felhatalmazás nuku, csak tájékoztatási kötelezettség? Egy olyan országban, ahol több ismert eset előfordult a közelmúltban, hogy a „terrorcselekmény” kifejezést ráhúzták szinte bármire?
„Részletes indokolás Az 1. cikkhez A módosítás célja, hogy jelentős terrorfenyegetettség – ideértve a fegyveres vagy kibertérből érkező fenyegetéseket is – esetére is biztosítson a Kormánynak azonnali intézkedési jogkört az Országgyűlés utólagos megerősítése mellett.” - Mégis, ki dönt arról, hogy éppen „jelentős terrorfenyegetettség” van?
Egy hajdú, vagy maga Hajdú?
Egy Bakondi?
Egy általunk kevésbé ismert Habony?
És milyen definíció alapján? Számítógéproncsok nem veszélyes hulladékként történő „újrahasznosítása” kimeríti a jelentős terrorfenyegetettség fogalmát, vagy ahhoz egy időben még szükségeltetik két 60 év feletti idióta azzal az eltökélt szándékkal, hogy megmerényli magát Bonsai Ducet?
„A terror-veszélyhelyzet szabályozása technikailag a veszélyhelyzet szabályozását követi, azzal a garanciális többlettartalommal, hogy a Kormány rendeleteinek meghosszabbításához minősített többséget követel meg az Alaptörvény, illetve a helyzet jellegére tekintettel a Kormánynak permanens tájékoztatási kötelezettsége következik a köztársasági elnök és az Országgyűlés felé.” - és mi a garancia arra, hogy az első percben, ahogy a veszélyhelyzetet kihirdetik, nem törlik a minősített többség szükségességét a meghosszabbításhoz? Sőt, mi több, még a beszámolási kötelezettség is fölöslegessé válik.
Megeshet? Meg.
„46/A. A terrorveszély-helyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések. 78/A. § A Kormány az Alaptörvény 51/A. cikk (2) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti
1. más államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
2. az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását,
3. a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Honvédség, a rendvédelmi szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök – egyszerűsített eljárásban történő – feltöltését, túlmunka, túlszolgálat végzését,
4. a közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazati irányítási, vezetési rendszerének egyszerűsítését, a közigazgatási szervek munkarendjének, a hatósági eljárás – az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési – szabályainak módosítását,
5. a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok bevezetését, speciális üzemmódok előkészítését,
6. a magyar légtérben és a repülőtereken a légiforgalom szükséges mértékű korlátozását,
7. az ország védelmét, a közszolgáltatások biztosítását szolgáló kritikus infrastruktúra védelmére a Honvédség, a rendvédelmi szervek erői és eszközei kirendelését,
8. az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek zárolását, tulajdonjoguk korlátozását,
9. speciális tartalékok képzését, az importból történő beszerzések felgyorsítását, exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, 10. speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését,
11. az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és egyezményektől eltérő szigorítását,
12. az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
13. a közintézményekbe és a közforgalmú helyekre különleges beléptető eljárások és technikai ellenőrzések alkalmazását,
14. a közigazgatás, a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a védelemben közreműködő szervek telephelyeire, épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési szabályainak szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési útvonalaik kiürítését, a közforgalmuk korlátozását vagy elterelését,
15. a fenti objektumokban, illetve megközelítési útvonalukon közlekedők ruházata, gépjárművei átkutatását, ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott dolgok felkutatását, megsemmisítését,
16. a Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben – a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően – történő megállapíthatását,
17. az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését,
18. az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozását, illetve engedélyhez kötését,
19. az érintett település és pontos időtartam meghatározásával kijárási tilalmat,
20. közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés tilalmát,
21. a rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevételét, használatra való átengedését vagy ezek használatának mellőzését,
22. a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetését, korlátozását és ellenőrzését, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevételét, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedését, illetve használatának mellőzését,
23. a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmának a nap meghatározott időszakára, meghatározott területre (útvonalra) korlátozását, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltását,
24. a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevételét vagy használatának korlátozását, a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítését, 25. a külföldiek beutazásának korlátozását vagy tilalmát,
26. a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozását, vagy tilalmát,
27. az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettségét és a tartózkodásukra vonatkozó korlátozásokat,
28. hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,
29. hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a kitelepített lakosság új tartózkodási helye,
30. az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések alkalmazását, a költségvetési fejezetek között előirányzat-átcsoportosítások végrehajtását, egyes kiadási előirányzatok teljesítésének felfüggesztését felfüggeszthető, a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadások teljesítését, rendkívüli fizetési kötelezettség előírását, új bírságnem megállapítását, valamint a fizetési kötelezettségek és a bírságok mértékének módosítását, valamint a mentességek, kedvezményezek körének megszüntetését.”
Lehet csemegézni a pontok között.
A parlamenti felhatalmazás nélkül alkalmazható tervezett intézkedések egy része egészen brutális és érthetetlen módon korlátozza az állampolgári (emberi?) jogokat.
És erre akarnak most felhatalmazást.
Csak egy puszit!
A hegyére...
És azt jól tudjuk, hogy mi lesz a vége.
Brutális szopás.