A király parancsára
A Vasa a világ egyetlen, épen fennmaradt 17. századi hajója. A hajót díszítő több száz faragott szobornak és 95%-ban eredeti állapotában megőrzött szerkezetének köszönhetően a világ leggyakrabban látogatott turistalátványosságai közé tartozik. A hajó nem csak technikai és történelmi kuriózum, hanem egyben kiemelkedő művészettörténeti emlék is, s egy kifejezetten a hajó bemutatása céljából épült stockholmi múzeumban látható.
A Vasa Múzeumot Skandinávia leglátogatottabb múzeumának tartják. Stockholmi utam alkalmával én is megnéztem. A hajó története, elsüllyedésének oka azóta is példaként segíti döntéseimet, s most olvasóinkkal is megosztom.
1628. augusztus 10-én vitorlákat bontott az akkori időkben legnagyobbnak számító,- az uralkodó Vasa-dinasztia után, a Vasa nevet viselő,- teljesen újonnan épített csatahajó, hogy elhagyja a stockholmi kikötőt. Az ünnepélyes alkalom tiszteletére eldördültek a hajó oldalán fenyegetően kinyúló, nagy tűzerejű ágyúk.
Amint a hajó méltóságteljesen siklott a kikötő bejárata felé, hirtelen feltámadt a szél. A szél belekapott a vitorlákba, majd a a Vasa oldalára billent, de rövidesen visszaállt egyenes helyzetbe. Egy hirtelen jött második széllökés a hajót azonban már oldalára fordította. Az ágyúnyílásokon keresztül a víz akadálytalanul tört utat a hajó belseje felé. A Vasa rövid időn belül a tenger mélyére süllyedt, örök hullámsírba temetve a személyzet 150 tagjából számos tengerészt.
A Vasa roncsát 1956-ban sikerült megtalálni, 1961-ben kiemelni, majd restaurálása után a stockholmi kikötőben kialakított múzeumban kiállítani.
Számomra mintaként szolgálnak a régi idők mívesen kidolgozott szobrai, a maguk nemében sokszor egyszerű, de sok ésszerű műszaki megoldást alkalmazó eszközei. A hajómúzeumban is sok van belőlük, de ez esetben nem emiatt foglalkozom vele. Az elsüllyedés okára szeretném felhívni a figyelmet.
A Vasá-t a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták, II. Gusztáv Adolf, svéd király parancsára építették. A messze földön híres holland hajóépítő mester, Henrik Hybertsson tervei alapján, az építést a mester tanítványa és asszisztense Henrik "Hein" Jakobsson irányította.
A legenda szerint az építést a király is meglátogatta, s a szokásosnál nagyobb számú ágyút kívánt a fedélzeten elhelyezni. Ennek azonban a hajótest eredeti méretezése már nem felelt meg. A hajó vízvonal feletti része jóval magasabb lett, mivel csak két zárt ágyúfedélzeten lehetett a kívánt számú ágyút elhelyezni. A hajó alját az építők nagyméretű, nehéz kövekkel igyekeztek feltölteni, hogy a hajótestet egyensúlyban tartsák. a műszaki számításokkal alátámasztott, körültekintően megtervezett tervek felelőtlen átalakítása miatt azonban a Vasa túlságosan fejnehéz lett, a 120 tonnás ballaszt nem volt elegendő a hajó egyensúlyban tartására, s a hajó elsüllyedt.
A "király" kívánságait napjainkban is sokan igyekeznek teljesíteni. Műszaki és gazdasági elemzések, körültekintő tervezés nélkül a "hajó alját nagyméretű, nehéz kövekkel igyekeznek feltölteni, hogy a hajótestet egyensúlyban tartsák".
Szolgáljon intő példaként a Vasa esete, "az átalakítások miatt túlságosan fejnehéz lett, s elsüllyedt".
Bizonyos dolgokat a király parancsára sem szabad teljesíteni.
Budapest 2013. április 7.
dr. Zsebik Albin
(megjelent az Energiagazdálkodás c. folyóirat 2013. évi 3. számában)
