A minap véletlenül a Best of Rock FM-re kapcsoltam az autóban (azért véletlenül, mert vidéki adó lévén a fővárosban nem mindenhol élvezhető, de érdemes próbálkozni).
Egy LORD-koncert utolsó számait kaptam el. Pohl Misi hangja pillanatok alatt repített vissza több, mint húsz évet, mikor a színpad előtt tomboltam Vikit átölelve, mikor majd' minden számtól libabőrös lettem, mikor a Prognózis nyomta a Lord-nótákat (és fordítva), mikor kézről kézre adtuk a banda első, Ausztriában készült lemezét, mikor aztán a rádióban is adtak néha Lordot, mikor ...fiatal voltam... Szerencsére senki nem ült mellettem- könnyek szöktek a szemembe.