Járóka Líviával a roma integráció körül 2.
Járóka Lívia: Hatvan javaslat a romák valós integrációja érdekében 2.
II. Oktatás
Jövedelmező befektetés - Az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulásai révén. Bár a befektetés önmagában nem jelent garanciát a jövőbeni sikerre, már a 20%-os sikerarány, azaz csupán minden ötödik gyerek is képes ellensúlyozni a másik négy sikertelenségét. Ahogyan a romák egyre termelékenyebbé válnak és csökken az őket sújtó szegénység, úgy ők maguk is inkább a társadalom hozzájáruló tagjaivá válnak, ahelyett, hogy a köztámogatások kedvezményezettei maradnának. A megnövekedett hozzájárulások és a közpénzekből kifizetett támogatások csökkenése pedig együttesen nettó hasznot jelent a nemzeti költségvetés számára.
Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy romák helyett nyugodtan lehet a "mélyszegénységben élők" kifejezést használni!
Döntő a korai fejlesztés - Főleg olyan gyermekek esetében, akiket az otthoni környezetük kevéssé ösztönöz a tanulásra, az egész életútra kihatóan döntő jelentőségű az óvodai előkészítés.
Egyetértek!
Bár egy-egy bölcsődei férőhely kialakítása és fenntartása igen költséges, a szükséges nettó ráfordítás jóval alacsonyabb az otthon maradó anyáknak nyújtandó támogatások és a munkavégzés elmaradása folytán kieső adóbevételek összegénél.
Egyetértek!
Streaming igen, szegregáció nem - A tisztán etnikai alapú elkülönítés ellentétben áll az alkotmánnyal és az uniós joggal egyaránt, ezért az ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Másrészről a tanulók fejlettség, intelligencia vagy képesség szerinti homogenizálása, szétválasztása (angolul streaming) nem emberi jogi, hanem pedagógiai szakkérdés.
Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, ha a körülmények a szegregáció révén nagyobb lehetőséget biztosítanak az eredményes pedagógiai munkára, akkor, akár időszakosan is, a korosztályi tudásszint elérésének biztosításához, nem zárnám ki a lehetőséget! Ez színtisztán pedagógiai kérdés, és mindíg helyben lehet és kell eldönteni a jogosságát.
Romáknak jobb, a többieknek nem rosszabb - Kézdi Gábor és Surányi Éva 2008-ban publikált kutatásukban kimutatták, hogy a megfelelő pedagógiai támogatással (kiemelendő, hogy „megfelelő pedagógiai támogatással") kísért integrált oktatás a roma tanulók teljesítményét javítja, a nem roma tanulók teljesítményét pedig nem rontja. Az integrált osztályokban javul a hátrányos helyzetű tanulók szocializációja, hiszen a gyerekek legalább annyit tanulnak egymástól, mint a pedagógusoktól, ám az elkülönítés ezt a csatornát elzárja. (Ahogy azt Móricka elképzeli! Erről lásd a szerzők és Kabai Péter vitáját: Egy sikeres iskolai integrációs program hatásainak elemzése; Mintavétel és elemzési módszerek az oktatási integrációs program hatásvizsgálatában, és a hatásvizsgálatból levonható következtetések; Válasz Kézdi Gábor és Surányi Éva írására>> A szerk megj.)
Minden az arányokon múlik, nem lehet egy sámfára mindent ráhúzni, rugalmasabb megközelítés kellene.
Korai fejlesztés
6.A védőnői szolgálatot teljes körűvé kell tenni, a forráshiányt orvosolni, az érintett önkormányzatokat pedig rá kell szorítani a törvényi előírások betartására, számon kell kérni a szolgáltatási kötelezettséget.
Egyetértek!
7.Meg kell erősíteni a gyermeksegítő szakmák (védőnő, gyermekorvos, dada, óvónő stb.) megbecsülését és társadalmi (anyagi) elismerését, például: a védőnői képesítéssel rendelkezőknek a nehezebb munkát megfelelően kompenzáló béreket kell felkínálni; közlekedési támogatást kell nyújtani a nagy területeken fekvő körzetekben dolgozó védőnők számára.
Egyetértek!
8.Az óvodát hároméves kortól elérhetővé, négyéves kortól pedig kötelezővé kell tenni (az esetlegesen hiányzó szülői szándékot pótolva).
Egyetértek!
9.A kiugró különbségek mérséklésére kis létszámú preventív csoportokat lehet létrehozni (vagy a nagycsoportban, vagy önállóan), amelyek többletidőt biztosítanak a gyermekek számára az alapkészségek és kulcskompetenciák elsajátítására.
Egyetértek!
10.Az óvoda nélkül működő településeken óvodát kell létesíteni, ahol pedig férőhelyhiány van, ott bővíteni kell azok számát.
Egyetértek!
Általános iskola
11.A preventív csoportoknak az általános iskolában, ötödik, hatodik osztályban is van haszna: a tanulók előzetesen feldolgozhatják a tananyagot, annak „normál" menetben való meghallgatása előtt, így megkönnyítve annak feldolgozását.
12.Felül kell vizsgálni a rugalmas beiskolázás rendszerét, mivel az intézményeket arra ösztönzi, hogy egyrészt iskolaérett gyerekek maradjanak az óvodában (minél többen legyenek), másrészt érdekeltek abban, hogy a problémás gyermekeket fogyatékossá minősítsék, ami megengedhetetlen.
Egyetértek!
13.Jutalmazni kell azokat az oktatási intézményeket, amelyekből középfokú oktatási intézménybe nyernek felvételt kiemelkedő mértékben a hátrányos helyzetű tanulók, illetve hasonló arányban jutnak el az érettségi bizonyítványig.
Egyetértek!
Középfokú oktatás
14.A szakiskoláknak és fenntartóiknak felelősséget kell vállalniuk, hogy ne váljanak az általános iskola után perspektíva nélkül maradó, „csökkent értékű" tanulók gyűjtőhelyeivé.
15.Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók alanyi jogon kapjanak ösztöndíjat.
Egyetértek, itt helyesen fogalmaz a javaslattevő!
16.Az Oktatási Minisztérium hozzon létre tehetséggondozó, a társadalmi innovációt és mobilitást segítő közalapítványokat, a meglévőket pedig részesítse kiemelt támogatásban.
Egyetértek!
Felsőoktatás és a roma értelmiség szerepe
17.Olyan támogatási eszközöket (ösztöndíj, mentori támogatás stb.) kell bevezetni a roma fiatalok számára, amelyek arra ösztönzik őket, hogy egyrészt érettségi vizsgát tegyenek, másrészt felsőoktatási intézménybe iratkozzanak be. Olyan ösztönzők bevezetését is meg kell fontolni, amelyek révén javítható lenne a romák felsőoktatásban való részvételének és képesítésének aránya.
Egyetértek, ismételten azzal a kitétellel, hogy a romák helyett hátrányos helyzetűről legyen szó! A későbbiekben ez legyen evidencia, többször nem írom.
18.Új típusú ösztöndíjprogramokat kell kidolgozni a roma hallgatók legmagasabb szintű oktatásának elősegítése céljából annak érdekében, hogy kinevelődhessen a roma civil társadalom vezetőinek új generációja.
19.Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a roma értelmiségiek ne csupán a megélhetés eszközét keressék és lássák a közösség javára végzett munkában, hanem kialakuljon bennük egy olyan hivatástudat, amely által a határon túli magyarság körében évtizedes hagyományokkal bíró „népszolgálat" révén: szaktudásuknak, ismeretanyaguknak és tapasztalataiknak megfelelően segítik és gazdagítják saját közösségeik életét; példaképként szolgálnak közösségeik számára, megosztják tapasztalataikat és megmutatják a társadalmi felemelkedés, boldogulás lehetőségeit; a felnövekvő nemzedékeket képzik, útjukat egyengetik és felkészítik őket a modern társadalom keltette új kihívásokra, valamint; vezető szerepet vállalnak a lehető legtöbb területen, különösképpen a közéletben; nem feltétlenül politikusként, hanem szervezőként, tanárként, vállalkozóként, illetve bármilyen egyéb módon.
Egyetértek!
Az integrált oktatás dilemmái
20.Egyedi esetekben a családi hátrányok iskolai leképeződései (túlkorosság, agresszivitás), a beilleszkedési zavarok elfogadható alapjai lehetnek az egyéni elkülönítésnek, azaz a problémás tanuló egyéni felmentésének a rendszeres óralátogatási kötelezettség alól, hiszen az ezekből fakadó hátrányok nem terhelhetők a többi tanulóra. Az iskolának és fenntartójának azonban minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló számára más úton biztosíthassák az iskola elvégzését, a boldogulás és szakmaszerzés alapját.
És a szülők? Ők ebből a kötelezettségből kimaradnak? A kényszerítés sem idegen tőlem (nagyon helyeslem az iskolábajárási kötelezettség megszegésének anyagi jellegű megtorlását, amit a Fidesz-KDNP úgy tűnik, elég hatékonyan alkalmaz a bevezetése óta).
21.A magántanulóvá nyilvánítást minden esetben hivatalosan rögzíteni kell
22.Az iskolai elvándorlást nem szabad tiltani, de szükséges azt csökkenteni. Például azáltal, hogy a körzeten kívüli iskolába járás többletköltségeit a családnak kell viselnie, míg a központi támogatásokat a körzeti iskolába járók igényelhetik.
23.Differenciált bérezés révén el kell ismerni azt a pedagógiai többletteljesítményt, amely a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásához szükséges.
Egyetértek!