Járóka Lívia: Hatvan javaslat a romák valós integrációja érdekében 3.
III. Foglalkoztatás
Tarthatatlan helyzet – A roma közösségek túlnyomó többségét elfogadhatatlan mértékű átlagos munkanélküliség sújtja: a tartósan munkanélküliek aránya Magyarország egyes területein eléri a 70%-ot. Bár a foglalkoztatáspolitikai tervek jelentős részében hangsúlyos helyet foglal el a romák foglalkoztatásának bővítése, a rosszul kivitelezett vagy elmaradt programok nem bizonyultak sikeresnek a romák munkaerőpiaci integrációjának tekintetében, amely pedig az egész társadalom érdeke lenne.
Egyetértek! Katasztrofális, hogy nem csak a bérmunka világába nem képesek bekapcsolódni, de a kis falvakban élők, a korábban gazdagon termő földeket, kerteket nem képesek megmunkálni. A földdel foglalkozásnak, az értékteremtő munkának lenne erkölcsi és anyagi hozadéka is.
Történelmi determináció - A romák alacsony foglalkoztatásának kulcstényezője az alacsony iskolázottság. A képzetlenségen túl azonban még számos egyéb tényező determinálja a magas munkanélküliséget:
a)
hátrányok - a magyar cigányság nagy része „halálra ítélt" aprófalvas területeken lakik;
Tegyenek ők, ott, és azt, amit tenni lehet. Ne várják a sültgalambot.
b)
kirekesztés - az etnikai hovatartozással összefüggő hátrányos megkülönböztetés, faji diszkrimináció;
Erővel nem szüntethető meg, csak megszűnni fog (de legalábbis csökkenni), ha látják az igyekezetet.
c)
a szocialista gazdasági struktúra összeomlása - a tervgazdálkodás kiemelt ágazatai (építőipar, bányászat, nehézipar) tönkrementek, a hagyományosan nagy számú roma munkaerőt foglalkoztató területek megszűntek;
Mindenkit sújt, nem csak a romákat. Nem véletlen, hogy egyre növekszik az elszegényedők tábora.
d)
új típusú munkaerő-kereslet - az új, piaci vállalkozások a szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő iránt mutatnak igényt;
Ebből fakadóan nem lehet számítani arra, hogy a romák munkábaállásában bármiféle javulást hozhat, bármiféle korszerű, új piaci vállalkozás.
e)
önfoglalkoztatási akadályok - a megfelelő tőke, a vállalkozási készségek és know-how hiánya jelentősen nehezítik a roma vállalkozások indítását;
Majd, ha lesz eredménye az oktatásnak, ha tudásszintjük közelíti az átlagot legalább, akkor lehet esélye a vállalkozások indításának.
f)
szegénységi csapda - a jelenlegi rendszerben a családi összjövedelem maximalizálásának igénye az otthon maradásban tesz sokakat érdekeltté, mivel a szociálpolitikai támogatások bizonyos esetekben meghaladhatják az adott körülmények között elérhető munkajövedelem mértékét.
Rendszerhiba! Változtatni kell, ösztönözni.
24.A szociális segélyben részesülők, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak körét külön kell választani.
Nagyon fontosnak tartom!
25.Fel kell lépni a munkáltató részéről tapasztalható hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen, a hátrányos helyzetű csoportok és kiemelten a romák foglalkoztatottságának növelése érdekében.
A hátrányos helyzetet sok esetben maguknak köszönhetik a romák. Viselkedés, kultúrálatlanság, munkafegyelem, stb. mind, mind hozzájárulnak a megkülönböztetéshez.
26.Olyan összetett foglalkoztatási és szociális ellátó rendszert kell kialakítani, amely elsősorban az aktivitást ösztönzi és egyidejűleg képes kezelni a munkanélküliségből és a szociális helyzetből fakadó hátrányokat.
Egyetértek!
27.Adókedvezményeket és ösztönzőket kell biztosítani annak a munkáltatónak, amely romáknak biztosít elhelyezkedési lehetőséget (ez nem tekinthető etnikai „címkézésnek", mivel a diszkriminációt ellensúlyozza).
Nem vagyok biztos abban, hogy ez lenne a legmegfelelőbb forma.
28.Az adórendszer átalakítása során célzottan csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat, a munkavállalás előmozdításának szempontjait figyelembe véve.
Egyetértek! Ez mindenki számára üdvös lenne.
29.Kiemelt támogatásban kell részesíteni a kis- és középvállalkozásokat, illetve a mikrovállalkozásokat, amelyek a munkavállalók csaknem háromnegyedét foglalkoztatják, abból a célból, hogy foglalkoztatási potenciáljukat ne veszítsék el, illetve növeljék.
Matolcsy György feladata (lenne). Nyolc év felkészülés azonban nem volt neki elég, hogy felfogja. Senki ne reménykedjen, nem is fogja.
30.A hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét csökkenteni kell.
Ez, vagy valami hasonló már szóba került, bár a források még tisztázatlanok (és akkor finoman fogalmaztam).
31.A vállalkozásokat anyagilag is érdekeltté kell tenni több roma foglalkoztatásában. Ezért párhuzamosan, olyan szabályozó eszközöket kell kidolgozni, amelyek versenyelőnyhöz juttatják a jelentős arányban hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmazó profitérdekelt cégeket, például hitelpolitikai eszközök vagy akár a közbeszerzési törvény módosítása révén.
Érdekes ötlet. Járóka forduljon a Közgéphez (ezt viccnek szántam).
32.A megyei és kistérségi területfejlesztési szervezetek, helyi önkormányzatok, munkaügyi központok és érintett alapítványok bevonásával vállalkozási inkubátor-rendszert kell kialakítani, vállalkozási oktatók alkalmazásával egyidejűleg.
Nem erőltetném ezt a vállalkozásbázisú históriát. Már az egyszerű munkábaállás is gond (nem kis mértékben a szakképzetlenség, alulképzettség okán). Tudom, merjünk nagyot álmodni, volt a jelszó. Na, de ekkorát?
33.Mindenki számára lehetőséget kell biztosítani az élethosszig tartó tanulásban való részvételre, a jobb munkaerő-piaci esélyek érdekében.
Egyetértek!
34.Megbízható, etnikai bontásban gyűjtött statisztikai adatokra van szükség a rendelkezésre álló negatív, azaz a munkanélküliségre vonatkozók helyett. A szakpolitikai tervezés során azonban nagyobb segítséget nyújtana a különböző végzettségű és korú romák alkalmazóinak ágazati, tulajdonosi és egyéb megoszlásának, valamint annak ismerete, hogy milyen kritériumok tesznek bizonyos vállalkozásokat képessé arra, hogy a roma munkaerőt felszívják és megtartsák.
Nem hiszek abban, hogy másféle statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás munkahelyeket teremthet. Statisztikusoknak esetleg.
35.Az oktatási rendszernek hatékonyabban kell biztosítania az olyan készségek és képességek elsajátítását, amely iránt a munkaerőpiacon valós kereslet mutatkozik.
Egyetértek!
36.Olyan rendszert kell kialakítani, amely a társadalom legalsóbb rétegei és leginkább leszakadó területei számára is elérhetővé és megismerhetővé teszi a leglényegesebb pályázatokat, különös tekintettel a munkahelyteremtő, szociális, közösségszervező, oktatásszervező és esélyegyenlőségi pályázati programokra.
Egyetértek az első mondat második felével! Igen, a leszakadó területek számára nagyon fontos, a legalsóbb rétegek számára csak áttételesen, ha a programokból sikerül valamit megvalósítani. A legalsóbb rétegek mit sem érnek az "elérhető és megismerhető" pályázatok garmadájával.
37.Lehetőséget kell biztosítani a segélyből élők és rászorulók számára, hogy kamatmentes gyorskölcsönhöz juthassanak olyan elkülönített pénzalapból, amelyet legalább részben a központi költségvetés finanszíroz.
Milyen címszóval? Mire fordíthatják?... Ezt a pontot így, ebben a formában nehezen tudom értelmezni.
38.Ki kell dolgozni annak törvényi szabályozását, hogy a mikrohitelezés elérhetővé váljon a „nem bankképesek", azaz olyan személyek számára is, akiknek a magasnak ítélt kockázat, a kis árrés és a nem teljesítés veszélye miatt a hagyományos bankszektor nem nyújt hitelt.
Megint túl általános. Feltételek? Bankok mit szólnak hozzá? Oszt, ha csak elfolyik a pénz? Még bevasalni sem lehet senkin, megint a társadalom áldozatát várja a javaslattevő?
39.Ki kell terjeszteni a mikrohitelt nyújtók körét, így meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mikrohitelt ne csak banki engedéllyel rendelkező szervezet nyújthasson. E célból érdemes megfontolni például a banki kölcsönök mikrohitel nyújtása céljából történő továbbkölcsönzését, illetve csökkenteni a hitelintézetekre nehezedő adminisztratív terheket.
Ezt igazából nem is értem. Hogy mit? Hogy hogyan?
40.Biztosítani kell a hitelfelvevők és különösen a mikrovállalkozások alapítói számára a legszélesebb körű üzleti támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a képzést, tanácsadást, pénzügyi oktatást stb.
Ezt már korábban is lehetett volna, talán akkor ma nem döntenének csúcsot a becsődölt vállalkozások.
41.Létre kell hozni a családi csődbiztos intézményét (kereszténydemokrata kezdeményezés), melynek értelmében a fizetésképtelenné vált családok védelmére csődbiztost rendelhetne ki a bíróság. Az állami segítségnyújtás mindenképpen jövedelmezőbb a nemzetgazdaság számára is, mint ha a családok elszegényednek és talán véglegesen kiesnek a munkaerőpiacról.
A nincsből a csődbiztos sem tud gazdálkodni. Nem sok értelmét látom.
42.Központi költségvetésből finanszírozott, szociális alapszolgáltatásként ellátott falu- és tanyagondnoki rendszert kell kiépíteni a hátrányos helyzetű, intézmény- és szolgáltatáshiányos településeken, az aprófalvakban és tanyai térségekben.
Miből? Megint a társadalom...
43.Fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát a munkaerő területi mobilitásának segítésére.
Aki nem kap munkát Borsodban, az nem kap Hevesben sem. Vagy odébb.
